Robert Sarah: A csönd ereje 144. gondolat

Be kell vinni a csöndet a  gondolkodás folyamatába, le kell nyugtatni a szívet, a gondok sokaságát és kiiktatni minden mesterkélt szórakozottságot. Semmi nem magyarázza meg jobban, hogy mi is az odafigyelés, mint az az összefüggés, amely fennáll a csönd és az odafigyelés, a figyelem és az ajándékozás között. Ezt írja Szent János a Prológusban: "A világosság világít a sötétségben, de a sötétség nem fogta föl." (Jn 1,5) Az odafigyelés csöndje nem más, mint a szívek csöndes együttléte.
Hogyan tudná a szív a másik embert másképp teljesen befogadni, mint a csöndben? Hiszen ez utóbbi nem értelemmel magyarázható, hanem lélekkel.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Déli közös ima

PRÓFÉCIÁK A VÉGIDŐKRŐL (Jelenések Könyve) 13. rész - Dér Katalin előadása