Robert Sarah: A csönd ereje 125. gondolat

A klauzúra  a fuga munti, a világtól való  elfutás térbeli kivetítése arra való, hogy magányt és csöndet találjunk.  Kifejezi a zűrzavarnak, a mesterséges fényeknek , a zaj kábító szomorúságának és a megszállott birtoklási vágynak a végét, hogy az Égre nézzünk. Aki belép a monostorba, a csöndet keresi, hogy megtalálja Istent. Mindenekfölött szeretni akarja Istent, mint egyetlen javát és egyetlen gazdagságát. "Hogy sokat szerethessük Istent  az Égben-mondta Liguori Szent Alfonz Mária a Novena  del Santo Natale (Beszédek Karácsony Kilencedére)  című könyvében -,előbb sokat kell őt szeretni a földön. Isten iránti szeretetünk foka életünk végén Isten iránti szeretetünk mértéke lesz az örökkévalóságban. Bizonyosságot szeretnénk szerezni, hogy soha ne legyünk elválasztva ettől a Lgfőbb Jótól a jelen életben? Szeretetünk kötelékeivel egyre jobban szorítjuk Őt, az Énekek éneke Jegyesével mondva neki: <Megtaláltam, akit a lelkem szeret, megragadtam őt, és nem fogom elengedni őt.>  Hogyan ragadta meg a Szent Jegyes szeretettjét? <A szeretet karjaival ragadjuk meg Istent>-feleli Szent Ambrus. Boldogok, akik felkiálthatnak Szent Paulinnal: <Birtokolják csak a gazdagok gazdagságukat, a királyok királyságukat: a mi dicsőségünk, a mi gazdagságunk, a mi királyságunk Krisztus!>  És Szent Ignáccal: <Csak szeretetedet és kegyelmedet add nekem, és elég gazdag leszek.>  Tedd, hogy úgy szeresselek téged, ahogy te szeretsz engem: és nem óhajtok mást, nincs más, amit kívánhatnék."
XVI. Benedek minden pápánál jobban kifejezte a szemlélődő élet  misztériumát a bernardinusok kollégiumában 2008. szeptember 12-én tartott beszédében: "Abból az észrevételből indultunk ki, hogy a régi rend  és az ókori bizonyosságok összeomlásában a szerzetesek alaphozzáállása a quaerere Deum volt, vagyis elkezdték keresni Istent. Ez, mondhatnánk, valóban filozófiai magatartás : az utolsó előtti valóságok mögé nézni és hozzálátni a végső, igaz valóságok kereséséhez."