Újjászületni Krisztusban
"De öregkoromra, aggságomban se hagyj el, Istenem! Hadd hirdessem e nemzedéknek karodat, és minden utódomnak hatalmadat" Zs 71,18
"Ezért nem veszítjük el kedvünket, mert bár a külső ember romlásnak indult bennünk, a belső napról napra megújul." 2Kor 4,16
Urunk, Istenünk! Az élet vége felé előjöhetnek félelmeink tehetetlenségünk kapcsán. Te vagy az, aki felemelhetsz a csüggedés mélységéből, és megerősítheted azt a belső embert legbelül, aki a Krisztus. Kérünk, add, hogy egyre inkább meglássuk a bennünk lakozni akaró Krisztus szépségét, teljességét minden erőtlenségünk ellenére is. Ámen.
Aradi András
"Ezért nem veszítjük el kedvünket, mert bár a külső ember romlásnak indult bennünk, a belső napról napra megújul." 2Kor 4,16
Megöregedni, szépen…
Sokan félnek az időskortól. Mi lesz, ha már nem leszek képes megtenni azokat a dolgokat, melyeket mindez ideig megtettem? Mi lesz, amikor már rólam gondoskodnak, mert nemhogy másokat, de magamat sem tudom ellátni? Mi értelme, célja lesz az életnek ilyen elesett állapotban, megöregedve?
Isten úgy adta életünket ajándékba, hogy minden élethelyzetben megtaláljuk annak célját, feladatait, örömeit. Az élet befejező szakaszának is megvan a célja, feladata. Ekkor oszthatom meg ugyanis a következő nemzedékkel mindazt a tudást, tapasztalatot, amelyet én magam megéltem. Ekkor tehetek bizonyságot arról, amit talán jómagam is csak utólag, visszatekintve ismertem fel. És így tágíthatom ki utódaim látását, hitét egy olyan világra, melyet igazán csak belül él meg az ember.
Ez a belső ember az, aki megerősödhet, bátorrá és jövőképet hordozóvá lehet akkor is, amikor a külső, az e világi, anyagi meggyengült, a mulandóság jelei mutatkoznak rajta. És így lehet akár sokkal fiatalabbá lélekben, mint sok fizikai erővel rendelkező. Mert Krisztus lesz teljessé bennem. Ez lehet az időskor legszebb programja, feladata. Ámen.
Sokan félnek az időskortól. Mi lesz, ha már nem leszek képes megtenni azokat a dolgokat, melyeket mindez ideig megtettem? Mi lesz, amikor már rólam gondoskodnak, mert nemhogy másokat, de magamat sem tudom ellátni? Mi értelme, célja lesz az életnek ilyen elesett állapotban, megöregedve?
Isten úgy adta életünket ajándékba, hogy minden élethelyzetben megtaláljuk annak célját, feladatait, örömeit. Az élet befejező szakaszának is megvan a célja, feladata. Ekkor oszthatom meg ugyanis a következő nemzedékkel mindazt a tudást, tapasztalatot, amelyet én magam megéltem. Ekkor tehetek bizonyságot arról, amit talán jómagam is csak utólag, visszatekintve ismertem fel. És így tágíthatom ki utódaim látását, hitét egy olyan világra, melyet igazán csak belül él meg az ember.
Ez a belső ember az, aki megerősödhet, bátorrá és jövőképet hordozóvá lehet akkor is, amikor a külső, az e világi, anyagi meggyengült, a mulandóság jelei mutatkoznak rajta. És így lehet akár sokkal fiatalabbá lélekben, mint sok fizikai erővel rendelkező. Mert Krisztus lesz teljessé bennem. Ez lehet az időskor legszebb programja, feladata. Ámen.
Urunk, Istenünk! Az élet vége felé előjöhetnek félelmeink tehetetlenségünk kapcsán. Te vagy az, aki felemelhetsz a csüggedés mélységéből, és megerősítheted azt a belső embert legbelül, aki a Krisztus. Kérünk, add, hogy egyre inkább meglássuk a bennünk lakozni akaró Krisztus szépségét, teljességét minden erőtlenségünk ellenére is. Ámen.
Aradi András
