Robert Sarah: A csönd ereje 154. gondolat
Tudom, hogy nagyon nehéz megszabadulni attól a sok problémától, amelyek eláraszthatnak minket és megzavarhatják a csöndünket. Hogyan lehetne azt kérni egy édesanyától, akinek a gyermeke súlyos beteg, hogy tartson távolságot az őt folyton elárasztó fájdalmas gondolatoktól? Hogyan kérhetnénk egy férfitól, akinek hosszú betegség után elhunyt a felesége, hogy hagyja el az összetört szívét elárasztó szomorúság fátylát, mert így juthat el egy bizonyos minőségű csöndre?
Legyenek bár mindennapjaink nagyon nehezek, Isten nem lesz kevésbé jelen bennünk. Ő türelmes, hűséges és irgalmas Isten, aki fáradhatatlanul várakozik. Valószínűleg a legnehezebb visszatérni magunkba csöndet teremteni, az Atya felé fordulni és megtérve mondani: " Atyám házában a sok napszámos bővelkedik kenyérben, én meg éhen halok itt. Útra kelek, hazamegyek Atyámhoz és megvallom: <Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra, hogy fiadnak nevezz, már nem vagyok méltó, csak béreseid közé fogadj be.> Csakugyan útra kelt és visszatért atyjához." (Lk 15,17-20)
Az ég felé menni annyi, mint újra megtalálni azt a csöndes bensőségességet, ahol Isten lakik és minket vár a látóhatárt fürkészve.
Legyenek bár mindennapjaink nagyon nehezek, Isten nem lesz kevésbé jelen bennünk. Ő türelmes, hűséges és irgalmas Isten, aki fáradhatatlanul várakozik. Valószínűleg a legnehezebb visszatérni magunkba csöndet teremteni, az Atya felé fordulni és megtérve mondani: " Atyám házában a sok napszámos bővelkedik kenyérben, én meg éhen halok itt. Útra kelek, hazamegyek Atyámhoz és megvallom: <Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra, hogy fiadnak nevezz, már nem vagyok méltó, csak béreseid közé fogadj be.> Csakugyan útra kelt és visszatért atyjához." (Lk 15,17-20)
Az ég felé menni annyi, mint újra megtalálni azt a csöndes bensőségességet, ahol Isten lakik és minket vár a látóhatárt fürkészve.
