Te vagy az életünk íze
"Isten az embereket becsületeseknek teremtette, csakhogy ők mindenféle okoskodásokhoz folyamodtak." Préd 7,29
"Gyümölcseikről ismeritek meg őket." Mt 7,16
A Bosnyák téri piac mellett lakunk több mint huszonhárom éve. Mindig csodálattal töltött el a sokféle és kinézetre is kívánatos gyümölcs. Mégis, amikor vettem belőlük, és megízleltem őket, már nem voltam olyan lelkes. Sajnos sok esetben a kinézet és a valóság nem volt összhangban.
Bizonyára sokan így néznek a keresztyén emberekre is. Többet várnak, és csalódnak. Ilyenkor készen állunk a kifogással: de mi is emberek vagyunk! Azaz lehetünk fáradtak vagy betegek vagy éppen időszűkében élők. S amellett, hogy ez valóban így van, mégis merjük beismerni, ha hibáztunk. Úgy érzem, ez a legnagyobb gyümölcse életünknek: ha merünk és tudunk bocsánatot kérni. És mindezt természetesen nem magunktól sikerül tennünk, hanem a minket újra és újra „metszegető”, tápláló vincellér, az Úr Jézus Krisztus által.
„Eljön a napja, egyszer a gazda felfedi tisztán életemet. / Akkor az ágak között, ha lát majd érő gyümölcsöt, szép szemeket, / tudom, hogy tőled kaptam ezt, Jézus, tőled, a tőtől van, ami jó. // Belőled élve, hozzád, a tőhöz örök kapoccsal ragaszkodom. / Tudom, a szőlő töve te vagy, tőled árad a nedvesség. / Tudom, az élet forrása vagy, nélküled nincsen semmi, mi él. // Hadd kérjelek, hogy hasznos legyek. / Gyümölcsöt, szépet és illatozót, értelmes életet adj nekem!” (ÚÉ 147,2)
Tamásy Zsóka
"Gyümölcseikről ismeritek meg őket." Mt 7,16
A Bosnyák téri piac mellett lakunk több mint huszonhárom éve. Mindig csodálattal töltött el a sokféle és kinézetre is kívánatos gyümölcs. Mégis, amikor vettem belőlük, és megízleltem őket, már nem voltam olyan lelkes. Sajnos sok esetben a kinézet és a valóság nem volt összhangban.
Bizonyára sokan így néznek a keresztyén emberekre is. Többet várnak, és csalódnak. Ilyenkor készen állunk a kifogással: de mi is emberek vagyunk! Azaz lehetünk fáradtak vagy betegek vagy éppen időszűkében élők. S amellett, hogy ez valóban így van, mégis merjük beismerni, ha hibáztunk. Úgy érzem, ez a legnagyobb gyümölcse életünknek: ha merünk és tudunk bocsánatot kérni. És mindezt természetesen nem magunktól sikerül tennünk, hanem a minket újra és újra „metszegető”, tápláló vincellér, az Úr Jézus Krisztus által.
„Eljön a napja, egyszer a gazda felfedi tisztán életemet. / Akkor az ágak között, ha lát majd érő gyümölcsöt, szép szemeket, / tudom, hogy tőled kaptam ezt, Jézus, tőled, a tőtől van, ami jó. // Belőled élve, hozzád, a tőhöz örök kapoccsal ragaszkodom. / Tudom, a szőlő töve te vagy, tőled árad a nedvesség. / Tudom, az élet forrása vagy, nélküled nincsen semmi, mi él. // Hadd kérjelek, hogy hasznos legyek. / Gyümölcsöt, szépet és illatozót, értelmes életet adj nekem!” (ÚÉ 147,2)
Tamásy Zsóka
