Az Ige kard!

"Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi; magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön." Ézs 55,10–11a
Szt. Pál írja: "Beszédem és igehirdetésem sem az emberi bölcsesség megejtő szavaival hangzott hozzátok, hanem a Lélek bizonyító erejével." 1Kor 2,4

Szeretem nézni, ahogy tavasszal esik az eső, felfrissítve az éltető vízre szomjas földet. Aztán napokon belül látható a csoda, ahogyan kizöldül minden, levelekkel öltözteti fel magát minden fa, majd virágba borul a természet, mely történéseknek az esővíz a legfőbb elindítója. Isten szava talán még nagyobb erő, mint az esőcsepp. Még inkább elindít bennem és körülöttem olyan folyamatokat, melyeket utólag visszagondolva csodaként élhetek meg. Sem erőm, sem kitartásom nem lenne, hogy ezeket a csodákat magamban vagy másokban kierőltessem, megvalósítsam. Ezért van szükségem arra, hogy naponként engedjem, hogy Isten igéje, mint éltető víz indítson, mozdítson.
De hogyan lesz pusztán az emberi szó Isten igéjévé? Nem elég jól fogalmazni, nem elég tudatos, okos gondolatmenetet mások elé tárni. Isten szavát magamon kell átengednem, hogy hasson, indítson, hogy személyiségemet felhasználva egyszerre csak a Lélek mondja ki általam azt, amire a másiknak és nekem is szükségem van. És így lesz a csodából - hogy nekem szól az Úr - még nagyobb csoda: már rajtam keresztül, általam, másoknak szól ez az ige.
Uram! Add, hogy nagy csodád - amikor az emberi szóból a Te igéd lesz - ma is megtörténhessen velem! Erre a teremtő, megtermékenyítő szóra van szüksége minden teremtményednek naponként. Nekem is ezen a mai napon. Ámen.

Aradi András

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Déli közös ima

PRÓFÉCIÁK A VÉGIDŐKRŐL (Jelenések Könyve) 13. rész - Dér Katalin előadása