Majomszeretet vagy az Istené

"Fenyíts minket, Uram, de mértékkel, ne haragodban, hogy semmivé ne tégy!" Jer 10,24
"És amikor eljön [a Pártfogó], leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság, és mi az ítélet." Jn 16,8

Gyermekeinkkel gyakran jártunk játszóterekre, és többször előfordult, szemtanúi voltunk, amint egy-egy kisgyermek szó nélkül elvett egy lapátot vagy kisvödröt a homokozóban a másik gyermektől. Ha a lapátjától megfosztott fél elég határozott és harcias volt, nem adta oda vagy visszavette, de olyan is akadt, aki sírni kezdett, vagy inkább lemondott a játékáról, és eloldalgott a mászókákhoz. A partvonalon diskuráló szülőknek kétféle reakciója volt. Az egyik csoport már a lapát elmarásának pillanatában odalépett, és kedvesen vagy nagyon határozottan rászólt a gyermekére, hogy nem szabad elvenni szó nélkül a másik játékát. Mások egyetlen szót sem szóltak.
Egy alkalommal a sértett fél anyukája rászólt az idegen kisfiúra, hogy nem szabad elvenni a lapátot (aki azt konkrétan kicsavarta a másik kezéből). Az anyuka erre felcsattant, hogy nem úgy van az, a gyereknek nem szabad nemet mondani, mert sérül a lelke, és majd szépen megtanulja az élettől, hogy bizonyos helyzetekben miképpen döntsön!
„Fenyíts minket, Uram, de mértékkel, ne haragodban...” Ahogy egy kis- vagy nagygyermeknek, kamasznak is szüksége van a nemre, arra, hogy valaki megmondja neki, mi a helyes, mit szabad és mit nem, ugyanúgy nekünk is szükségünk van rá, hogy Isten így egyengesse utunkat. Megálljt parancsoljon, ha rossz felé indultunk, megengedjen, de ugyanígy meg is tiltson dolgokat, és szeretettel, de megfenyítsen, ha rosszat cselekedtünk. Megismertesse velünk, mi a jó és mi a rossz, és inkább előbb mondjon nemet, mint utóbb „nézze”, amit elveszünk bűneinkben. Azt gondolom, Isten így szeret és így vezet bölcsen bennünket.
Istenem, a Te bölcs vezetésedért imádkozom ennek a napnak az elején! Köszönöm, hogy rávilágítasz életem árnyoldalaira, bűnemire, és ezt értem teszed, szeretetből! Légy velem az ellenük vívott harcban! Ámen.

Keczkó Szilvia

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

PRÓFÉCIÁK A VÉGIDŐKRŐL (Jelenések Könyve) 13. rész - Dér Katalin előadása

Déli közös ima