Robert Sarah: A csönd ereje 166. gondolat
Isten csöndje szemrehányás is lehet. Gyakran úgy teszünk, mintha nem akarnánk meghallani ezt a nyelvet. Viszont ha földrengés van, vagy nagy természeti katasztrófa, amelyhez még felmérhetetlen emberi dráma is kapcsolódik, szemrehányást teszünk Istennek, hogy hallgat. Isten csöndje kérdőre vonja az emberiséget, hogy képes-e behatolni az élet és a reménység misztériumába, a szenvedések és a megpróbáltatások közepébe. Minél inkább visszautasítjuk a csönd megértését, annál inkább távolodunk Istentől. Meggyőződésem, hogy a modern ateizmus problémája elsősorban Isten csöndjének rossz értelmezésében rejlik a katasztrófák és az emberek szenvedését illetően.
Ha az ember nem lát egyebet az isteni csöndben, mint azt, hogy Isten elhagyta, közömbös, vagy tehetetlen, nehezen tud belépni az Ő kimondhatatlan és megközelíthetetlen misztériumába. Minél inkább elveti az ember Isten csöndjét, annál inkább fellázad ellene.
Ha az ember nem lát egyebet az isteni csöndben, mint azt, hogy Isten elhagyta, közömbös, vagy tehetetlen, nehezen tud belépni az Ő kimondhatatlan és megközelíthetetlen misztériumába. Minél inkább elveti az ember Isten csöndjét, annál inkább fellázad ellene.
