Robert Sarah: A csönd ereje 158. gondolat
A filozófus Soren Kierkegaard az Önvizsgálat - ajánlva a kortársaknak / Isten változatlansága című könyvében világosan és ragyogóan foglalja össze a problémát: "Ha jól szemügyre vesszük (ami keresztényileg szólva jogosult is) a jelenkori világ helyzetét, egész életét, keresztényileg azt kell mondanunk, hogy az beteg. Ha én orvos lennék és ha valaki azt kérdezné <mit gondolsz, mit kellene tenni?> azt felelném: <az első, amit föltétlenül meg kellene tenni, hogy valami történjék, ez: csendet teremtsél, mert Isten igéjét nem lehet hallani és ha azt lármás eszközökkel akarják hirdetni, és te kiabálsz a zűrzavarban, hogy meghallják azt, úgy az nem Isten igéje. Teremts csendet! Mindenki lármázik, és amint mondják a tüzes italról, hogy az pezsgésbe hozza a vért, úgy a mi korunkban minden, még a legjelentéktelenebb vállalat, a legsemmitmondóbb közlemény is az idegek megrendítésére van alapítva, hogy megmozdítsa a tömeget, a sokaságot, a publikumot - a lárma. És az ember, ez az okos fej, szinte álmatlan, hogy kitaláljon új eszközöket a lárma fokozására, hogy verje fel a legnagyobb sietséggel és a legnagyobb méretek szerint a port, a semmitmondót. Igen, már majdnem az ellenkezőt érték el: a közlemény jelentőségére nézve a legalacsonyabb fokra szállott alá, a közlési eszközök meg elérték már a legmagasabb fokot a gyorsaság és kiterjedés irányában; mert az, amit sietnek oly gyorsan elterjeszteni és mit más oly nagyon elterjeszt, az rongy! Ó, teremts hát csendet.>"
