Számodra ki az út, az igazság és az élet?

Május 16.
Jézus mondta: "Ahova pedig én megyek, oda tudjátok az utat." Tamás erre így szólt hozzá: "Uram, nem tudjuk hova mégy: honnan tudnánk akkor az utat?" Jézus így válaszolt: "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam." (Jn 14,4-6)

Sokféle utat ismerünk, sokféle úton járunk: erdei ösvényeken, ódon városok zegzugos kis utcáin, országokat átszelő autópályákon. Az utak vezetnek minket valahonnan valahová. Időnként azonban meg kell néznünk a térképet, tudnunk kell, jó úton vagyunk-e. Krisztus-követőknek, egykori és mai tanítványoknak mondja Mesterünk: én vagyok az utatok, rajtam keresztül érkeztek meg a célhoz. Csak általam mehettek az Atyához! Utunk tehát Jézus. Az a pálya, melyen ő is haladt, melyen követhetjük. Utunk, tehát sorsunk is. A lába nyomába lépők keresztet hordoznak, s követése közben megtapasztalják, hogy igája boldogító és terhe könnyű (Mt 11,30) Jézus útja nem sétaút, ellenkezőleg, próbaút, azon járva kiderül, kellőképpen figyelünk-e rá, vagy sem. Nem diadalút, mert rajta nem másokat, hanem önmagunkat kell legyőznünk. Utunk - Jézus. Útja legtöbbször gyalogút, sokszor járatlan, a világ szemében alsóbbrendű. Keskeny út, és bár "kevesen vannak, akik azt megtalálják" (Mt 7,14), mégis ez az út az, amely "az életre visz"! Jézus útja tanulmányút, mert naponta tanulunk tőle, ismergetjük szeretete nagyságát, mondanivalójának gazdagságát. Sőt panorámaút, ahonnan időnként visszatekinthetünk a megtett szakaszokra, ahol mindig ő vezetett, őrzött és pásztorolt, s "ha sebet kaptunk vad bozótban, karjára vett, úgy hordozott". Utunk Jézus, tehát életvitelünk is. Erőforrásunk, hogy elérjük a célt. Ő tanított meg arra, hogy legyen fontos számunkra minden útitársunk, s ha célhoz érünk, érjen célhoz a másik is. Egyedül Jézus útján juthatunk el Atyánkhoz. Ő az, aki "ott a messze földön" búslakodó hajléktalannak felidézi az elhagyott atyai otthon gazdagságát. Ő késztet a hazafelé vezető útra, ő segít megfogalmazni a bűnbánat szavait. Ugyanakkor ő biztosít arról is, hogy az Atya ott áll kitárt karokkal a nyitott kapuban, s "nagyobb a szívünknél!" Utunk - Jézus! Legyünk hát "az Úr útjának hívei" (ApCsel 9,2). Akinek Jézus az útja, jó úton jár, hazaérkezik az Atyához.

Uram, ha te vezérem vagy és tündöklő világom,
Utat mutatsz az éjben is, szemem csak rád vigyázzon.
S habár az út rögös, nehéz, s vak végtelen az éjjel,
Tudom, hazáig hű kezed bizonnyal elvezérel.
(Énekem az Úr 4,4)Ámen.
Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Déli közös ima

PRÓFÉCIÁK A VÉGIDŐKRŐL (Jelenések Könyve) 13. rész - Dér Katalin előadása