Még tart a kegyelmi idő
Május 7.
Jézus mondta: "Ti tehát így imádkozzatok: [...] jöjjön el a te országod, [...] mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen." (Mt 6,9-10.13)
Jézus nemcsak földi élete során, de feltámadása után is tanította övéit az imádkozásra. Ő mondta tollba az öreg János apostolnak: "Íme, az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem." (Jel 2,20) Imádságunk így válasz Jézus zörgetésére. Neki pedig ajándékkal van tele a keze, s kész beköltözni mindenhová - szívbe és családi otthonba - ahol ajtót nyitnak, és szívesen fogadják. Az együtt vacsorázás pedig a Szentírás nyelvén az Urunk és övéi közötti együttlét legmeghittebb, legünnepélyesebb formája. A fehér asztalnál együtt töltött időben alkalom van nemcsak testi éhségünk csillapítására, de arra is, hogy az asztalunknál és életünkben helyet foglaló Jézus válaszoljon gyötrő kérdéseinkre, gyógyítsa lelkünk sebeit, és belé vetett bizalmunkat erősítse. Megismer minket, mi pedig még jobban megismerjük őt. Ahová beköltözik, ott már jelen van e földi élet során is az Isten országa. Hiszen azt is ő mondta: "...az Isten országa közöttetek van!" (Lk 17,21) A Szentírás alapján hisszük, hogy Teremtőnk most is uralkodik ebben a világban. Azokon is, akik őt nem ismerik. Ebben az imádságban azt kérjük, hogy ahogyan minket befogadott, úgy hívjon országába mindenki mást is, akit "képére és hasonlatosságára" teremtett. Bennünket pedig őrizzen meg az anyagiak szeretetétől, a kishitű aggodalmaskodástól, és emlékeztessen naponta, hogy keressük először országát. A hirdetett vagy az olvasott ige útján figyelmeztet erre, de előfordulhat, hogy tévelygéseink miatt Urunknak "vesszőjével és botjával" kell terelgetnie minket (Zsolt 23,4). Azt se felejtsük el, hogy végérvényesen és mindenki számára kitapinthatóan még nem jött el Isten országa. Ez Urunk hosszútűrésének jele, mert "nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen. De el fog jönni az Úr napja [...]." (2Pt 3,9-10) Addig pedig még tart a kegyelmi idő!
Isten népe! Ne szűnjünk meg Isten országa eljövetelének hirdetői lenni! Urunkra mutató életünk pedig láttassa meg, hogy Jézusban már valóság az Isten országa.
Uram!Jöjjön el a te országod,
Terjeszd a fényt, igazságot;
Szentlelked vezérünk legyen,
Hogy néped el ne tévedjen!
Törd meg a sátán erejét,
Egyházadat te áldd, te védd! (EÉ 72,3)Ámen.
Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.
