Még ma!

Gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy a jelen helyett a múltban vagy a jövőben élünk. Miközben a múltról nosztalgiázunk vagy az elképzelt jövőnkről álmodozunk, értékes perceket, órákat veszítünk a jelenünkből. Pedig Isten a mában, a jelenben akar találkozni velünk. A múltat megbocsátja, a jövőnkre nézve csodálatos ígéreteket ad. De ma kéri bűnbánatunkat és bűnvallásunkat. Ma kínálja számunkra a bűnbocsánatot és a kegyelmet.
Egy házaspárt gyakran hívogattunk a gyülekezeti alkalmakra. Mindig azt válaszolták, hogy most nem érnek rá, de ha nyugdíjasok lesznek, rendszeresen fognak járni az istentiszteletre. A férj a nyugdíjazás előtt egy hónappal halt meg. Megdöbbentő volt hallani munkatársától: "Amit ajándékra gyűjtöttünk nyugdíjazása alkalmából, azt koszorúra költöttük." A feleség úgy megharagudott Istenre, hogy soha többet nem volt hajlandó templomba jönni. Miért? Hiszen Isten nem ígérte meg nekünk, hogy nyugdíjasok leszünk, mégpedig békés, boldog, betegségmentes módon. Azt viszont megígérte, hogy megbocsátja bűneinket, megtisztít minden gonoszságtól, megvált a sátán hatalmától és az örök haláltól. Megígérte, hogy örökké élhetünk az ő országában.
Egy bibliajelzőn olvastam: "Isten nem kéréseinket teljesíti, hanem ígéreteit." Kéréseink nem mindig vannak összhangban azzal, amit Isten eltervezett, de amit ígért: kegyelmet és üdvösséget, azt meg is adja. Rajtunk semmi más nem múlik, mint hogy fogadjuk el a felkínált kegyelmet és üdvösséget. Még ma fogadjuk el, mert a jövőnk nem a saját kezünkben van.

Szerző: Baranka Mária