Lelki útravaló a mai napra Január 6.
Jézus mondta: "Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága." (Jn 8,12)
Csillagtalan éjszakán, amikor felhők takarják el az eget, az ismeretlen tájon fényforrás nélkül könnyen eltéved az utazó. Félhet is, hiszen a sötétség a bűn fészke. A másoknak csapdát állítók pedig kedvelik a sötétséget. Az Ószövetség népe számára az Isten törvénye a világosság: "...lámpás a parancs, világosság a tanítás, az élet útja a figyelmeztető intés." (Péld 6,23) A hívő ember ezért fohászkodik az Úrhoz: "Boldog az az ember, akit [...] megtanítasz törvényedre [...]." (Zsolt 94,12) Sokan mégsem az Isten által megvilágított igaz úton járnak, hanem a törvénytelenségnek vagy az öntörvényűségnek az útján. Ezen az ünnepen Jézus mondja magáról: "Én vagyok a világ világossága!" A világosságot teremtő Atya akaratából, a vele való teljes egységben világít ő ebben a világban. Jézus, mint az atyai ház ablakába kitett lámpa, hívogat, és mutatja az utat a hazafelé tartóknak. Jézus a világosság: leleplezi a sötétben mesterkedő kísértőt. Jézus az áldott fényforrás: belevilágít életünkbe, s fényében kiderül, mi van ott titkolnivaló és takarítani való. Ám ezt nem azért teszi, hogy kipellengérezzen, és másoknak mutassa meg bensőm féltve őrzött titkait. Amit önmagam és Isten színe előtt leleplezett, s amiért bűnbánatra késztetett, megbocsátja, más szóval irgalmával betakarja. Így lehet vele, egyedül vele célhoz érkezni. S ez a cél, a távolban fénylő cél az örökkévalóság, ahol "a népek az ő világosságában fognak járni" (Jel 21,24). Amikor felkel a nap, egyszerre feleslegessé válik minden más fényforrás, az elemlámpa, a közvilágítás, de még a hold fénye is. Jézus a világ világossága! Fénye pedig új életünk energiája: erőforrás a jóra!
Uram!
Köszönöm vízkereszt ünnepének üzenetét: jöveteleddel az Isten világossága érkezett meg a világra. Hiszem és vallom, hogy ez a fény elhomályosít minden más fényt, erősebb és fontosabb azoknál. Köszönöm, hogy fényed magához vonzza a közelieket és a távoliakat, követőidet és a pogányokat is. Segíts népednek, hogy fényed világosságánál megtaláljuk a távoliaknak és a nevedet nem ismerőknek a kezét. Segíts, hogy a távoliak közeliekké váljanak, s megismerjék nevedet, s megismerjék kegyelmedet! Világíts bennünk is fényeddel, segíts rendet teremteni magunkban és magunk körül. Ámen.
Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.
