Eljött hozám, mikor még bűnben éltem, felnyitotta a szemem...
November 30.
320-as számú énekünk is a kegyelemből ajándékul kapott üdvösséget hirdeti, amelyhez az ember semmit sem tud hozzátenni, csak hálával elfogadni.
"Eljött hozzánk az üdvösség, / Mely kegyelemből árad; / Jóra nincs bennünk tehetség, / Erőnk hiába fárad. / De a hit Krisztusra tekint..."
Isten nagyvonalú ajándékaként az üdvösség részeseivé válunk, ami elkezdődik földi életünkben, és folytatódik, kiteljesedik az örökkévalóságban.
Emlékezetes marad számomra az a lelkészi munkaközösségi ülés, amikor kollégáimmal egyik alkalmunkat a váci büntetés-végrehajtó intézetben tartottuk. Megrázó erejű volt az istentisztelet keretében a fogva tartottak éneke és bizonyságtétele, amiben ők elismerték, hogy tetteik miatt méltán bűnhődnek. Ugyanakkor megfogalmazták azt a szabadságot is, amit a rácsok ellenére is megtapasztaltak a Jézusban kapott kegyelem által. Jézusba s a mellette megfeszített latornak adott ígéretébe kapaszkodtak ők is, aki kegyelmet, örök országot ígért a bűnvallónak és a benne bízónak.
Reményik Sándor Kegyelem című verse elején érzékelteti, miként próbálkozik, küzd az ember: akarattal, imádsággal. Majd minden küzdelmét feladva és magát Istennek megadva megtapasztalja a kegyelem csodáját."
"Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka..." (Ef 2,8)
"... nem emberi teljesítmény, jó szándék következménye üdvösségünk, hanem Isten ajándéka.
Isten legnagyobb ajándéka a szalmán heverő és rongyokba csavart kicsiny gyermekkel érkezett közénk. Az ő világrajöveteléről szóltak úgy az angyalok, hogy "üdvözítő született ma nektek". Üdvözítő, aki mindent megtesz üdvösségünkért, aki által kegyelmet találunk Isten előtt, békességben részesülünk, és az örök élet reménységét kapjuk.320-as számú énekünk is a kegyelemből ajándékul kapott üdvösséget hirdeti, amelyhez az ember semmit sem tud hozzátenni, csak hálával elfogadni.
"Eljött hozzánk az üdvösség, / Mely kegyelemből árad; / Jóra nincs bennünk tehetség, / Erőnk hiába fárad. / De a hit Krisztusra tekint..."
Isten nagyvonalú ajándékaként az üdvösség részeseivé válunk, ami elkezdődik földi életünkben, és folytatódik, kiteljesedik az örökkévalóságban.
Emlékezetes marad számomra az a lelkészi munkaközösségi ülés, amikor kollégáimmal egyik alkalmunkat a váci büntetés-végrehajtó intézetben tartottuk. Megrázó erejű volt az istentisztelet keretében a fogva tartottak éneke és bizonyságtétele, amiben ők elismerték, hogy tetteik miatt méltán bűnhődnek. Ugyanakkor megfogalmazták azt a szabadságot is, amit a rácsok ellenére is megtapasztaltak a Jézusban kapott kegyelem által. Jézusba s a mellette megfeszített latornak adott ígéretébe kapaszkodtak ők is, aki kegyelmet, örök országot ígért a bűnvallónak és a benne bízónak.
Reményik Sándor Kegyelem című verse elején érzékelteti, miként próbálkozik, küzd az ember: akarattal, imádsággal. Majd minden küzdelmét feladva és magát Istennek megadva megtapasztalja a kegyelem csodáját."
"Akkor - magától - szűnik a vihar,
Akkor - magától - minden elcsitul,
Akkor - magától - éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától - friss gyümölcs terem.
Ez a magától: ez a Kegyelem."
Szerző: Babka László