Az irgalmasságban Jézus jön feléd
November 19.
Tudunk mi, emberek így szeretni? Isten Jézus Krisztusban megmutatott szeretete által szabad önzetlenül szeretnünk még ellenségeinket is. Szabad akár üldözőinkért is imádkoznunk. Nem leszünk kisebbek vagy kevesebbek ezáltal. Sőt! A leggazdagabbak, hiszen a mennyei Atya fiai lehetünk már itt és most, ebben a kegyelmi időben, amikor gondviselő szeretetéből mindenki egyformán részesül. Árpád-házi Szent Erzsébet jut eszembe ezen a napon (november 19). Wartburg várában az idegenvezető büszkén mesélt az ő "Thüringiai Erzsébetükről", aki önzetlen szeretettel csempészte ki a várból kötényében az élelmet az éhezőknek. És imádkozott. Nagyon sokat, sokakért. Legyünk rá mi is büszkék, és legyen számunkra is az önzetlen szeretet példája! És természetesen legfőbb példánk, sőt erőforrásunk maga a megváltó Krisztus, aki "már akkor meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk" (Róm 5,8).
"...hogy így mennyei Atyátoknak fiai legyetek, mert ő felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak." (Mt 5,45)A Jézus tanítványi köréhez való tartozás ismertetőjele: szeretni az ellenséget, és imádkozni az üldözőkért. Így leszünk Jézus testvérei, az Atya fiai, aki egyformán gondoskodik gonoszokról és jókról, igazakról és hamisakról. Ez az önzetlen szeretet. Közöttünk nincs egyetlen igaz vagy jó sem. A bűn rontása miatt mi, emberek valamennyien selejtesek vagyunk. Egyedül Isten tökéletes, aki képes volt önmagát adni értünk. Ő tudott, ő tud önzetlenül szeretni. Annyira önzetlenül, hogy ellenségeiért is képes volt életét is adni.
Tudunk mi, emberek így szeretni? Isten Jézus Krisztusban megmutatott szeretete által szabad önzetlenül szeretnünk még ellenségeinket is. Szabad akár üldözőinkért is imádkoznunk. Nem leszünk kisebbek vagy kevesebbek ezáltal. Sőt! A leggazdagabbak, hiszen a mennyei Atya fiai lehetünk már itt és most, ebben a kegyelmi időben, amikor gondviselő szeretetéből mindenki egyformán részesül. Árpád-házi Szent Erzsébet jut eszembe ezen a napon (november 19). Wartburg várában az idegenvezető büszkén mesélt az ő "Thüringiai Erzsébetükről", aki önzetlen szeretettel csempészte ki a várból kötényében az élelmet az éhezőknek. És imádkozott. Nagyon sokat, sokakért. Legyünk rá mi is büszkék, és legyen számunkra is az önzetlen szeretet példája! És természetesen legfőbb példánk, sőt erőforrásunk maga a megváltó Krisztus, aki "már akkor meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk" (Róm 5,8).
Szerző: Kovács Erzsébet
