Megbékélés a világgal és egymással

Október 5.
"Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és ránk bízta a békéltetés igéjét." (2Kor 5,19)
Egy második világháborúban megsebesült amerikai katona a harctéren földre rogyva, behunyt szemmel elénekelte édesanyja kedvenc egyházi himnuszát: "Van egy név, ami nekem oly kedves, mint a legszebb zene. Amikor a szívem gondterhelt és félelemmel tele, Jézus szól: Békesség neked! Amikor a szorongás nagyobb, mint azt el tudnám viselni, lelkemet gondok súlya húzza le, és már majdnem feladom, Jézus szól: Békesség neked! Bárcsak hallhatná a világ az ő beszédeit, ahogyan szavai vigasztalást adnak. A szelídnek és alázatosnak Jézus szól: Békesség neked!" (Jesus Whispers Peace) Amikor kinyitotta a szemét, egy ellenséges katona állt előtte, és arra kérte, hogy még egyszer énekelje el. A Lélek olyan légkört teremtett, amely kiemelte a két ellenséges katonát a háborús környezetből, és testvérekké tette őket. Ha a megbékélés nagy csodáira gondolunk, fel kell tennünk a kérdést: milyen erő képes erre? A kereszt halált, bűnt, lázadást eltörlő, megváltó ereje, amely nem manipulatív, nem erőszakos, nincs szüksége bűnbakokra, mert Jézus magára vette szennyes ruhánkat. A bűn idegenné tette számunkra Istent és az ő akaratát. Gyanakvóvá tett mindennel szemben, ami Istentől jön. Ez a lázadás nem mindig látványos, ezért nem mindig érezzük veszélyesnek. Emiatt sok olyat gondolunk Istenről, ami csak a saját képzeletünk szüleménye, azaz végső soron bálványimádás. A bűn idegenné teszi számunkra embertársainkat. Egy megemlékezésen találóan mondta a rabbi: én nem akarom, hogy toleráljanak, én azt szeretném, hogy szeressenek. Toleranciára, korrektségre, a magunkfajták szeretetére képesek vagyunk talán, de Isten akarata ennél többet kíván. Az Istennel megbékült ember már nem lehet közömbös az iránt, ami a másikkal történt, amit a másik érez, ha érvényre jutott benne Jézus lelkülete, aki a kereszten is másokkal, velünk törődött. A békéltetés szolgálata világra szóló ajándék, nem várhatjuk mástól az első lépést, erre indít Isten szeretete.
Szerző: Bozorády András

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

PRÓFÉCIÁK A VÉGIDŐKRŐL (Jelenések Könyve) 13. rész - Dér Katalin előadása

Déli közös ima