"Békesség nektek"
"Az utolsó napokban… nép a népre kardot nem emel, hadakozást többé nem tanul." Iz 2,2.4
"Békesség nektek! Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket." Jn 20,21
A feltámadás megtörtént – s a világ élete halad tovább.
Végigkísértük Jézust a golgotai keresztig, sőt a sziklába vájt sírig, s tanúi lehetünk az Ő feltámadásának is.
Jézus halála és feltámadása után elment tanítványaihoz, s már a köszöntésében óriási ajándékot adott nekik!
„Békesség néktek!" – mondta.
Micsoda megnyugtató szavak!
Éppen a békesség hiányzott a szívükből, mert mindannyian hitetlenek és békétlenek voltak.
Jézus szolgálatba állítja tanítványait, feladatokat bíz rájuk. De egy dolgot nem szeretne látni: azt, hogy a tanítványai idegesen, feszülten, kapkodva hirdetik az evangéliumot.
Jézus elküldte tanítványait szerte a nagyvilágban, de azt szeretné, ha a szívükben békességgel indulnának el.
Az apostolok számára a belső békesség nagy ajándék volt, s ugyanilyen nagy ajándék lehet a mai ember számára is.
A világból s egyénileg az emberekből nagyon hiányzik a békesség. Feszültségben, nyugtalanul élünk, dolgozunk és alszunk. S közben próbálunk szolgálni, evangéliumot hirdetni, de békétlen szívvel, rohanva ezt nem lehet tenni.
Jézus ma reggel csendesen közel jön hozzánk is, s a békességét szeretné adni nekünk. „Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen!” (Jn 14,27)
Eddig lélekben mi kísértük Jézust, most ő kísér minket tovább a hétköznapokban. Induljunk békességgel a szívünkben!
Végigkísértük Jézust a golgotai keresztig, sőt a sziklába vájt sírig, s tanúi lehetünk az Ő feltámadásának is.
Jézus halála és feltámadása után elment tanítványaihoz, s már a köszöntésében óriási ajándékot adott nekik!
„Békesség néktek!" – mondta.
Micsoda megnyugtató szavak!
Éppen a békesség hiányzott a szívükből, mert mindannyian hitetlenek és békétlenek voltak.
Jézus szolgálatba állítja tanítványait, feladatokat bíz rájuk. De egy dolgot nem szeretne látni: azt, hogy a tanítványai idegesen, feszülten, kapkodva hirdetik az evangéliumot.
Jézus elküldte tanítványait szerte a nagyvilágban, de azt szeretné, ha a szívükben békességgel indulnának el.
Az apostolok számára a belső békesség nagy ajándék volt, s ugyanilyen nagy ajándék lehet a mai ember számára is.
A világból s egyénileg az emberekből nagyon hiányzik a békesség. Feszültségben, nyugtalanul élünk, dolgozunk és alszunk. S közben próbálunk szolgálni, evangéliumot hirdetni, de békétlen szívvel, rohanva ezt nem lehet tenni.
Jézus ma reggel csendesen közel jön hozzánk is, s a békességét szeretné adni nekünk. „Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen!” (Jn 14,27)
Eddig lélekben mi kísértük Jézust, most ő kísér minket tovább a hétköznapokban. Induljunk békességgel a szívünkben!
Köszönjük, Istenünk, hogy Te békességet hoztál nyugtalan világunkba, s bocsásd meg nekünk, hogy mi nem fogadjuk el ezt a békességet, hanem egyre feszültebbé, idegesebbé és nyugtalanabbá tesszük az életünket. Kérünk, adj békességet a családok életébe, házastársak között, munkahelyeken, iskolákban s – ami a legfontosabb – a mi szívünkbe is.
Urunk, szolgálatunk miatt is Tehozzád fordulunk: kérünk, adj nekünk türelmet mások meghallgatására, s add, hogy a Tőled kapott békességgel tudjunk bizonyságot tenni Rólad. Ámen.
Deák László
