Áradjon fény minden sötét sarokba!
"Mert Isten megítél minden tettet, minden titkolt dolgot, akár jó, akár rossz az." Préd 12,14
"Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent." Mt 5,8
Titkolt dolgaink…
Sokszor megéljük, hogy legbensőbb titkainkat féltőn őrizve teremtünk egy belső világot, melybe csak keveseket engedünk be – vagy senkit. Szép lassan kialakulhat egy kettős világ, melyben hol megosztjuk, hol eltitkoljuk mások elől önmagunkat. Egészen mesterei lehetünk a belső világ kialakításának, míg csak azt nem vesszük észre, hogy egyedül maradtunk.
Isten ismeri az érzéseinket, gondolatainkat, vágyainkat, félelmeinket. Nem tudjuk és nem is kell titkolnunk előtte semmit. Ha ezt naponként megéljük, és naponként szembenézünk azzal a tökéletesen mezítelen valósággal, melyben Isten előtt állunk, akkor rádöbbenünk arra is, hogy vagy fügefaleveleket, bokrokat keresünk félelmünkben – mint egykor Ádám és Éva –, vagy nyíltan odaállva Isten elé önmagunkkal is tudunk őszinték lenni – ami hihetetlen távlatokat nyit meg.
Az őszinteség, a tiszta szívűség, a mások és Isten előtt való lelki mezítelenség a bizalomnak olyan fokát tárja fel előttünk, melyet csak ebben a nyílt közösségben élhetünk meg, és amely az életnek olyan titkait mutatja meg, melyeket soha nem érezhettünk, tudhattunk volna meg. Ez az élet boldogsága. Ennek elfogadására és megmutatására egyedül Jézus taníthat meg.
Sokszor megéljük, hogy legbensőbb titkainkat féltőn őrizve teremtünk egy belső világot, melybe csak keveseket engedünk be – vagy senkit. Szép lassan kialakulhat egy kettős világ, melyben hol megosztjuk, hol eltitkoljuk mások elől önmagunkat. Egészen mesterei lehetünk a belső világ kialakításának, míg csak azt nem vesszük észre, hogy egyedül maradtunk.
Isten ismeri az érzéseinket, gondolatainkat, vágyainkat, félelmeinket. Nem tudjuk és nem is kell titkolnunk előtte semmit. Ha ezt naponként megéljük, és naponként szembenézünk azzal a tökéletesen mezítelen valósággal, melyben Isten előtt állunk, akkor rádöbbenünk arra is, hogy vagy fügefaleveleket, bokrokat keresünk félelmünkben – mint egykor Ádám és Éva –, vagy nyíltan odaállva Isten elé önmagunkkal is tudunk őszinték lenni – ami hihetetlen távlatokat nyit meg.
Az őszinteség, a tiszta szívűség, a mások és Isten előtt való lelki mezítelenség a bizalomnak olyan fokát tárja fel előttünk, melyet csak ebben a nyílt közösségben élhetünk meg, és amely az életnek olyan titkait mutatja meg, melyeket soha nem érezhettünk, tudhattunk volna meg. Ez az élet boldogsága. Ennek elfogadására és megmutatására egyedül Jézus taníthat meg.
Mennyei Atyánk! Te ismered szívünk legféltettebb titkait. Tudod, vannak sötét oldalak, melyektől szabadulni szeretnénk. Tudod, vannak örömeink, melyeket megosztani volna jó. Kérünk, törd fel Szentlelkeddel azt a zárat, mely elválaszt Tőled vagy testvéreinktől, hogy a végtelen, nyílt szeretet oldozzon fel, teremtsen újjá, és ragyogja be lelkünk minden zegét-zugát. Így válhatunk Krisztus-arcúvá, hiszen tiszta szívvel, Téged látva ő formálódhat ki rajtunk mások számára. Ámen.
Aradi András
