Ha Isten velünk, ki ellenünk?
De én mindenkor veled vagyok.
73. zsoltár 23.
Ha Isten igéjéért háborúság, nyomorúság vagy üldöztetés ér -
mint ahogy ez a szent kereszttel vele jár - vigasztald magadat Isten
kegyelmével, ügyedet pedig bátran és nyugodtan bízd Isten atyai jó
tetszésére. Hiszen annak a kezében vagy, aki azt mondhatta: "Senki ki
nem ragadja őket az én kezemből." Isten ments is, hogy ügyünk a
saját kezünkben legyen, mert mi gyalázatosan elvesztegetnénk azt.
Aztán ott van a vigasztaló ige, amely igaz és nem hazudik: "Isten a
mi oltalmunk és erősségünk." Aki Istenben reménykedett, még
sohasem szégyenült meg. Ki benne bízik, nem csalatkozik. Vagy: "Nem
hagytad el, Uram, akik keresnek téged." Aztán Isten nemde tulajdon
Fiát is odaadta értünk. De ha ez így van, akkor minek a csüggedés,
gond és szomorúság?! Aki egyetlen Fiát is értünk adta, hogy
nézhetné részvétlen a nyomorúságunkat?!
S az Isten sokkal erősebb, mint az ördög. Ahogy János mondja:
"Nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki e világban van."
Ha összeroskadunk, Krisztusnak, a királyok Királyának is velünk
kell szenvednie. Már pedig inkább lent - Krisztussal, mint fent - az
ördöggel.
Az Istennek jó tetszése
Lelkemnek nyugodalma;
Hogyha fáj is fenyítése,
Ez szívem bizodalma:
Bár jó napom ma nem látom,
Ha késik is, meg lesz mégis
Atyám meg nem tagadhat.
