Fegyvereink, melyek győzelemre vezetnek
Ekkor monda néki Jézus: Eredj el sátán, mert meg van írva: az Urat, a te Istenedet imádd és csak neki szolgálj!
Máté 4, 10.
Két fegyverünk van, amelytől reszketve fut az ördög: az Ige és az imádság. Szorgalmasan hallgatni, tanulni s gyakorolni Isten Igéjét, hogy belőle okuljunk, vigasztalódjunk és erősödjünk. Aztán mikor kísértés ér, a szívet ugyanazzal az Igével Istenhez emelni, hogy segedelméért kiáltsunk. E kettő közül egyik mindig útban legyen, hogy meg ne szakadjon a beszélgetés Isten és ember közt. Vagy ő beszéljen hozzánk s mi csendben ülve hallgassuk, vagy mi beszéljünk hozzá s ő hallgasson minket, amint eléje visszük könyörgésünket.
Akármelyik történjék, az ördög nem bírja ki s megfutamodik. Vértezzük hát fel magunkat mindkettővel. A szívünk mindig Istenre nézzen, Igéjét megtartsa s szüntelen fohászkodással örök Miatyánkot imádkozzék. Hogy kitanít aztán végül is a sok kísértés! Hiszen mivel örökösen szorongat az ördög, világ és test, szüntelenül talpon kell állni, vigyázni s figyelni, honnan támad az ellenség, aki szintén nem alszik, se nem henyél pillanatra sem.
Isteni evangéliom,
Te magas égi hatalom,
Kire erőd fuvalma száll,
A vészben rendületlen áll.
