Boldogasszony, édes

   2015. szeptember 8. – Kedd, Szűz Mária születése, Kisboldogasszony

   Jézus  Krisztus  születése  így   történt:  Anyja,  Mária,  jegyese   volt
   Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket
   fogant méhében  a Szentlélektől.  A  férje, József  igaz ember  volt,  nem
   akarta őt megszégyeníteni,  ezért úgy határozott,  hogy titokban  bocsátja
   el. Míg ezen  töprengett, megjelent  neki álmában  az Úr  angyala, és  így
   szólt: ,József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert
   a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit  Jézusnak
   nevezel, mert ő váltja meg a népét bűneitől.” Mindez pedig azért  történt,
   hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott:
   Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül,
   és az Emmánuel nevet adják neki,
   ami azt jelenti: „Velünk az Isten.”
   Mt 1,18-23

   Egy régi magyar  mondás szerint az  év folyamán Kisboldogasszony  napjának
   hajnalán kel fel legszebben a nap.  Elődeink szokása volt, hogy e napon  a
   szabadban várták a  napfelkeltét, mert egyes  hagyományok szerint ekkor  a
   felkelő napban meg  lehet pillantani  a bölcsőben fekvő  Máriát. A  régiek
   gondolkodása valószínűleg azért köti a naphoz, a világító égitesthez Mária
   személyét, mert ő hozta világra  a világ világosságát, az igazság  napját,
   Jézus Krisztust, akinek születésével új  nap, új korszak köszöntött be  az
   emberiség történelmében.
   Figyelmünket,  tekintetünket   irányítsuk   ma  Máriára,   az   Úr   Jézus
   édesanyjára, hogy hitéből, alázatosságából, szeretetéből, tisztaságából és
   engedelmességéből erőt meríthessünk!
   © Horváth István Sándor

Isten bőséges áldását kérjük minden Máriára, égi Édesanyánk földi másaira, illatozó rózsaszálainkra! 
Isten éltessen Titeket!
    
    

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Déli közös ima

PRÓFÉCIÁK A VÉGIDŐKRŐL (Jelenések Könyve) 13. rész - Dér Katalin előadása