Ő a biztos szikla!

Szeptember 18.
"A minden kegyelem Istene pedig, aki elhívott titeket Krisztusban az ő örök dicsőségére, miután rövid ideig szenvedtetek, maga fog titeket felkészíteni, megszilárdítani, megerősíteni és megalapozni." (1Pt 5,10)


Mindenki ismeri a szenvedés mélységeit: örökkévalóságnak tűnnek a percek, és a várva várt enyhülés késni látszik. Minden biztos meginog, a kétségbeesés és kilátástalanság érzése kerülget, nem látunk belőle kiutat, beszűkül a látóterünk. Mindez természetes érzés, nagyon emberi, része az életünknek. Ezért szólít meg minket Isten az evangéliumon keresztül, hogy az emberi és természetes érzések felett is úrrá legyen. Azért szól, hogy az ő csodálatos, rendkívüli üzenete érje el a szívünket, hogy vigasztaljon, bátorítson, felemeljen.
Fontos tényeket közöl: a szenvedés, bármilyen nagy is, csupán ideig való, elmúlik. Az Úr kegyelme, szeretete viszont örökké való. Bármilyen mélységet, üldöztetést kell is átélnünk, Isten szabadító terve mindig megvalósul. Hatalommal munkálkodik értünk, nem ül ölbe tett kézzel, nem erőtlen vagy rövid a karja, nem süket imádságainkra.
Van jövőnk, mert Atyánk elrendelte azt: örök életre hívott el! Minden, ami történik, tervének része. Bízz benne! Ebben a szenvedésekkel teli, mulandó világban ő maga készít fel, szilárdít, erősít és alapoz meg az örök dicsőségre. Még a szenvedést is arra használja fel hitpróbaként, hogy erre a reménységre eljuttasson (Róm 5,3-5). Nincs az a bizonytalan helyzet, amelyben az Úr ne lenne biztos támaszod! Bármi történik is veled, ő cselekszik közben érted. Ezt a reménységet, erőforrást adja meg valamennyiünknek ma is ez az ige: Isten országában nincs bizonytalanság, nincs talán - ő örök szeretettel gondoskodik rólad.
Szerző: Eszlényi Ákos

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

PRÓFÉCIÁK A VÉGIDŐKRŐL (Jelenések Könyve) 13. rész - Dér Katalin előadása