ÚTRAVALÓ - Tedd, csak azért, mert Jézus kéri!


Simon így felelt: "Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat." S amikor ezt megtették, olyan nagy tömeg halat kerítettek be, hogy szakadoztak a hálóik; ezért intettek társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek, és segítsenek nekik. Azok pedig odamentek, és annyira megtöltötték mind a két hajót, hogy majdnem elsüllyedtek." (Lk 5,5-7)

Ha csupán meg akarta volna hálálni Jézus Simon szolgálatát, azt, hogy hajóját szószéknek átengedte, másképpen is megtehette volna. Hipp-hopp, legyen színültig tele a hajód hallal. Ez is óriási csoda lett volna, a híre hét határra terjedt volna el. Simon meg is köszönte volna a bőkezű ajándékot. Jézus útja azonban egészen más. "Evezz a mélyre!" - mondja a Mester. Simon pedig, akinek a halászok között tekintélye volt, s még zsigereiben érezhette az éjszakai kudarc fáradtságát, csak egy pillanatig tétovázott. "Hiába fáradtunk, semmit se m fogtunk, mégis kivetem a hálókat!" 

Nem azért teszi, mintha a tapasztalata ezt diktálná. Egyszerűen azért cselekszik, mert Jézus mondta neki. Engedelmeskedett, mert kedvére akart tenni. S az eredmény elképesztő. Akkora a zsákmány, hogy segítség nélkül nem bírtak vele. Annyi sok a hal, hogy egy hajóban el sem fértek, a másikat is megtöltötték. A csodát Jézus vitte véghez. Az Atyára és a Fiúra jellemző ez a hallatlan bőkezűség. Nem patikamérlegen mérnek ők, mint a szűkmarkú emberek! Ez a csoda a teremtés ötödik napjára emlékezteti a Biblia olvasóját. 

Akkor ezt mondta Isten: "Pezsdüljenek a vizek élőlények nyüzsgésétől [...]." (1Móz 1,20) Ez a csoda Jézus csodája. Ám ha Simon elengedi a füle mellett Jézus parancsát, akkor ő megakadályozta volna ezt a rendkívüli halfogást. Ezzel a történettel tanít minket Urunk a "mégis" szó használatára. Halljuk Isten szavát a szószékről, lapozzuk a Szentírást, vagy imádkozunk. S közben Urunk felvillantja előttünk valaki arcát, s már halljuk is küldő szavát: "Indulj! Mozdulj! Írj neki levelet, hívd fel telefonon, segítsd meg egyedüllétében!" Csak akkor születik csoda, ha hallgatunk rá. Ha mégis megtesszük, annak ellenére, amit már eddig - talán hiába - tettünk. Erre biztat a költő, Túrmezei Erzsébet:
Messzire mentél. 
Fáradt vagy. 
Léptél százat. 
Valakiért még egyet kellene. 
De tested, véred lázad. 
Majd máskor! – nyugtat meg az ész.
És a jog józanságra int. 
De egy szelíd hang azt súgja megint: Tedd meg, ha teheted! 
Mindig arra a harmadikra hallgass, mert az a szeretet.
(A harmadik)

Uram! 

Bocsásd meg, hogy sokszor hallgattam önző szívemre, s hivatkoztam a másiktól szenvedett méltánytalanságra. Sokszor bújtam ki parancsod teljesítése alól! Köszönöm, hogy mégis szeretsz. Ámen.


Lelki útravalónZászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.

Follow by Email