Igaz bölcsességet adj, Istenem!

"Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!" Zsolt 139,23–24
"Kicsoda bölcs és értelmes közöttetek? Mutassa meg a magatartásával, hogy mindent bölcs szelíd­séggel tesz!" Jak 3,13

„A bölcsesség nem műveltség és nem is tudás, mely a könyvekből oly könnyen megszerezhető. Nem is okosság, ahogy egyesek képzelik, és főképpen nem fortély, ahogy a legbutábbak gondolják. A bölcsesség nem más, mint helyes látás. Mely abban segít minket, nehogy másnak lássék a világ. A bölcsesség képesség, mely nem tanulható.” (Su-La-Ce) Nem tanulható valóban, viszont kérhető. Ugyancsak Jakab hívja föl erre a figyelmünket. Sőt buzdít is imígyen: „Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja. De hittel kérje, semmit sem kételkedve, mert aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt." (Jak 1,5-6)
Jakab levele elsősorban gyakorlati jellegű. Jakab nem elmélkedik hosszasan, nem bocsátkozik részletes teológiai fejtegetésekbe, hanem Krisztus tanításának a gyakorlati életbe való átvitelére és megvalósítására ad egyszerű tanácsokat. A keresztyén embernek a mindennapi életben való eligazodásához ad gyakorlati útmutatást. Nyilván a saját tapasztalatából is arra biztat, hogy lehet keresztyén emberként élni ebben a világban. Bármilyen súlyos terhek nehezedjenek is valakire, bármekkora veszedelmek vegyék is körül, bármilyen kedvezőtlenek legyenek is az életkörülményei, bármilyen tanácstalanul és tehetetlenül álljon is az élet sokféle problémájával szemben: mindebben meg lehet valósítani a krisztusi életet, meg lehet élni a kereszténységet, mert megvan rá a lehetőség, út és mód Istennél.
Igazán semmi szégyellni való nincs abban, ha megvalljuk Isten előtt a saját tehetetlenségünket! Bár el tudnánk jutni erre a megalázkodásra! Jó volna beismerni Urunk és önmagunk előtt, hogy nem tudunk segíteni magunkon, nincs hozzá bölcsességünk. S hogy mennyire nincs elegendő bölcsességünk, az az életünk során mindennap megmutatkozik! Legyünk hát bizalommal az Úrhoz, aki csak annyit akar, hogy engedjünk segíteni magunkon! Hiszen Isten megmutatta nekünk mindabban, ami Krisztussal történt a földön, hogy ő igazán segítségünkre akar lenni mindenben, elsősorban abban, hogy gyermekeiként éljünk.

Hinni taníts, Uram, kérni taníts,
Gyermeki nagy hitet kérni taníts!
Indítsd fel szívemet,
Buzduljon fel neked,
Gyűjteni lelkeket! - kérni taníts!
Hinni taníts, Uram, kérni taníts,
Lélekből lelkesen kérni taníts!
Üdvözítőm te vagy,
Észt, erőt, szívet adj,
Lelkeddel el ne hagyj! - kérni taníts!
Hinni taníts, Uram, kérni taníts!
Jézus, te visszajössz, várni taníts!
Majd, ha kegyelmesen
Nézed az életem,
Állhassak csendesen - kérni taníts!

Lupták György

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

PRÓFÉCIÁK A VÉGIDŐKRŐL (Jelenések Könyve) 13. rész - Dér Katalin előadása

Déli közös ima