A Mammon ne uralkodjon fölötted!
"Jaj annak, aki rakásra gyűjti, ami nem az övé – de meddig?"Hab 2,6
"Jézus mondja: Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyona tartja meg." Lk 12,15
A világ sokszor példaként állítja elénk a vagyonossá lett embereket, mint akik bölcsen, előrelátón élnek. Riportok, könyvek hirdetik, hogyan csinálták. Jézus figyelmeztet bennünket: „Vigyázzatok!” Ő pontosan tudja, hogy hajlamosak vagyunk mindennel számolni, csak az élet legnagyobb realitásával nem: hogy nem a saját kezünkben van az életünk. Mindenre igyekszünk felkészülni, csak az örök életre nem.
Tehát ne értsük félre, nem baj, hogy az ember vágyik valami jobbra. Nem arról van szó, hogy saját tulajdon nélkül jobban tetszik valaki Istennek. Nem azt mondja Jézus: ne gyűjtsetek kincseket a földön. Hanem ezt: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön...” Tehát az a bizonyos gyűjtés akkor veszélyes, ha annyira lefoglal bennünket, hogy a magasabb rendű értékeket föláldozzuk érte. Ha lefoglalja a szívünket. És a földi kincsnek ez a nagy kísértése: magához kötözi az ember szívét, minden gondolatát, törekvését, úgy, hogy életcéllá válik, melynek minden a szolgálatába kerül. Eluralkodik az ember felett, és szolgájává lesz a lélek. Nem a pénz szolgál az embernek, hanem az ember a pénznek. Itt az a kérdés, hogy kié a szívünk.
Nem azt akarja Jézus, hogy valami elvont lelkiségbe merüljünk, hanem azt, hogy a földi javainkat is lelkileg használjuk fel. Merjünk minden bevételünkkel Isten előtti felelősséggel gazdálkodni, azt az örökkévalóság szempontjából jobbra fölhasználni, mint csak gyűjtögetni és élvezni. Merjük áldássá tenni. Mert az is lehet, de csak az Isten uralma alatt.
Istenünk, Atyánk! Szabadíts meg bennünket a tárgyakhoz, a javainkhoz való görcsös ragaszkodástól, hiszen tudjuk, hogy semmink nincs, amit ne Tőled kaptunk volna. Köszönjük, hogy gondoskodsz rólunk, hogy megadod mindennapi kenyerünket. Segíts, hogy nyilvánvalóvá legyen, hogy nem vagyunk a pénz rabjai, hanem szabaddá tettél bennünket a Neked való szolgálatra, a mellettünk élők javára! Ámen.
Kondor Péter
