JERIKÓ MISSZIÓ

Az embernek Fia nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon és adja az ő életét váltságul sokakért. Máté 20, 28. Szorítsd szívedre ezt az igét! Nincs annál nagyobb szolgálat, mint mikor az Isten Fia bűn-hordozó szolgája lett minden embernek, ha még oly nyomorult és megvetett is az illető. Milyen világra szóló nagy eset volna az, ha egy nagy király fia elmenne a koldus kunyhójába, ápolná betegségében, kimosná a szennyből s elvégezne mindent, amit különben a koldusnak kellene megtennie. Nemde nagy megalázkodás volna?! Az emberek szem-meresztve, szájtátva hallgatnák és nem győznének róla eleget beszelni. Amit a Krisztus tett, méltó arra, hogy mindig róla énekeljünk, prédikál fiunk és beszéljünk s érte viszontszeressük. Mert kibeszélhetetlenül nagy dolog az, mikor Isten Fia szolgám lesz, aki annyira megalázkodik, hogy bűnömet is, sőt az egész világ bűnét és halálát vállára veszi s hordozza, nékem pedig ezt mondja: Te immár nem vagy bűnös, hanem én lépek helyedbe. Bűnö...

"Atyáim Istene, irgalomnak Ura, aki a szavaddal teremtettél mindent,  2 és bölcsességeddel alkottad az embert, hogy uralkodjék a teremtményeken, amelyeket alkottál,  3 és igazgassa a világot szentségben és igazságosságban és egyenes lélekkel tegyen igazságot: 4 add meg nekem a bölcsességet, trónod osztályosát, és ne zárj ki engem gyermekeid közül.  5 Hiszen szolgád vagyok, szolgálód fia, gyönge és rövid életű ember, és édeskeveset értek a joghoz és törvényhez.  6 Ha mégoly tökéletes is valaki az emberek fiai között, de a tőled való bölcsességnek híjával van, semmibe kell venni. Küldd le szent egedből, dicsőséged trónjától, hogy munkámban velem legyen és segítsen, és így fölismerjem, mi kedves a szemedben.  11 Mert tud és ért mindent; tetteimben józanul vezet majd és megoltalmaz hatalmával.  Ki ismerte föl valaha is akaratodat, ha te nem adtál (neki) bölcsességet és nem küldted el a magasból szent lelkedet?"  Bölcs 9,1-6,10-11,17

Hála Istennek, vannak, akik megértették Ferenc pápa szavait: ". ..valamennyien egyaránt arra kapunk indítást, hogy fogadjuk el ezt a hívást:lépjünk ki a saját kényelmünkből, legyen bennünk bátorság eljutni az összes  perifériára, ahol szükség van az evangélium, világosságára " (Evangelii Gaudium 16.o) és kiléptek a biztonságosnak és kényelmesnek tűnő, megszentelt falak közül, az emberek közé, ahogyan az őskeresztények is tették. És szolgálják az embereket. A világban  A profán világban. Mert manapság igen abszurdnak tűnő helyzet, hogy a papok a templomban várják a megtérőket. Így ürülnek ki a templomok. Jézusról a világban kell tanúságot tenni. Csak ez a tanúságtétel, ez a szolgálat hiteles és tiszteletet ébresztő. Mivel a nyugati országokban a szentgyónás kezd "kimenni a divatból", ezért kimennek a hívek közé 

" A hit is, ha tettei nincsenek, magában holt dolog "  Jak 2,17 Erről beszél Ferenc pápa   itt :

Cseri Kálmán . Tisztelettel és szeretettel köszöntök mindenkit, köszönöm az üdvözlő szavakat, és köszönöm az egyházkerület elnökségének a testvéri meghívását. Izgalmas és időszerű gondolatot választottak a rendezők ennek a néhány napnak a főtémájául, Jézus Krisztus Hegyi beszédéből ezt a rövid, tömör mondatot: Ti vagytok a föld sója. Némely bibliafordítás így adja vissza: ti vagytok a só a föld szá- mára. Jézus itt a közönséges konyhasó képét használja arra, hogy mi a benne hívők feladata a világban, mit adhat az egyház a társadalomnak. Ha élesebben fogalmazzuk: mi az, amit csak Isten újjáteremtett, újjászületett gyermekei adhatnak az emberiségnek. Különös az az összefüggés, amelyikben Jézus ezt mondotta. Olyan jó volt az előbb egyben hallani ezt a szakaszt a Máté evangéliuma 5. részéből, mert közvetlenül előtte arról beszél Jézus, hogy a világ mindig üldözni fogja a benne hívőket. És ezután mondja azt, hogy a benne hívőknek mégis a világban kell maradniuk, és a világért kell szolgáln...

Február 4-én este Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita ellátogatott a debreceni Szent József-kollégiumba, ahol többek között a böjt értelméről beszélgetett a fiatalokkal. A kápolnában tartott beszélgetés keretében szó esett a szerzetesség napjáról, a szerzetesi élethez vezető, olykor meglehetősen rögös útról, az Istennel való találkozásokról, és végül, de nem utolsósorban a böjt mibenlétéről is. Hamvazószerdán, a bűnbánati időszak kezdetén tették közzé a kollégium blogján a diákok Fülöp metropolita böjttel kapcsolatos gondolatait. Kocsis Fülöp többek között arról beszélt, számára a böjt értelme, hogy általa kifejezheti szeretetét az Úr Jézus Krisztus iránt. A testi dologban való lemondásban, annak tartalmában van a szándék, a szeretet kifejezése. A hajdúdorogi érsek-metropolita úgy fogalmazott, a nagyböjt során negyven napon keresztül lemondunk valamiről. Amikor ezt elhatározzuk, fontos, hogy magunkban elmondjuk, tudatosítsuk: „Érted teszem, Uram, mert szeretlek. Fogadd el!”...

Beszélgetés az ikonok teológiájáról Orosz Atanázzal 2016. február 22. hétfő 13:15 A „Szavakban leírhatatlan” című ikonkiállítás kapcsán az ikonok teológiájáról beszélgetett Sajgó Szabolcs SJ Orosz Atanáz miskolci püspökkel február 21-én este Budapesten, a Párbeszéd Házában. KÉPGALÉRIA – klikk a képre! A Miskolci Egyházmegye főpásztora a beszélgetés előtt nagyböjti vecsernyét (alkonyati istentisztelet) végzett a jelenlévőkkel a tárlatnak is helyet adó kápolnában. Orosz Atanáz az ikonok szemlélésről elmondta, hogy amíg a különböző művészi alkotásokat esztétikai szempontból vizsgáljuk leginkább, addig az ikonok esetében egy másik, láthatatlan világ nyílik meg általuk, s elsősorban a teológiai szempontok dominálnak a festményeken, hiszen az ikon ikonográfiájával mindig tanít. Kiemelte, hogy az ikonfestészet és az ikonteológia az egyetemes egyház összhangját mutatja, hiszen az ikonok értelmezése Keleten és Nyugaton egységes. Azonban ahhoz, hogy ez a teológia meghonosodjon é...

" Az az a bizalom, amellyel őiránta vagyunk, hogy ha kérünk valamit az ő akarata szerint, meghallgat minket." János első levele 5, 14. Ideig való, testi javakért is könyöröghetünk. De teljesen Istenre kell hagynunk, hogy megadja-e azokat vagy sem. Mert - mint Pál is mondja - mi nem tudunk kérni, ahogy kellene. Sokszor például arra van szükségünk, hogy Isten rajtunk hagyja a keresztet és szenvedést. S mivel egyedül ő tudja, hogy mi szükséges és mi válik javunkra, akaratát a miénk elé kell helyeznünk és béketűrésben mutatni meg engedelmességünket. Mikor azonban nem testi, hanem örökkévaló javakról van szó, teszem, hogy Isten minket igéjében megtartson, megszenteljen, bűneinket megbocsássa, nékünk Szentlelket és örök életet ajándékozzon, itt egészen nyilvánvaló és bizonyos az Isten akarata. Akarja, hogy minden ember üdvözüljön. Akarja, hogy minden ember megismerje bűnét s higgye a Krisztusban bűnei bocsánatát. Mikor tehát ilyeneket kérünk, akkor nem kel...

Ma, amikor a Szentlélek kiáradásának oly sok jelét  ismerhetjük  fel életünkben, fokozottan figyeljünk a bennünk lakó Lélek halk rezdüléseire!

A Szentlélek gyönyörű korszakát éljük. Részünk lehet az új evangelizációban, ahol az ébredés oly sok helyen  elkezdődött, és Isten szól: "Ne félj, mert veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok a te Istened! Megerősítelek, megsegítelek, és felkarol győzelmes jobbom. Iz 40, 10  Nézd csak: 

Dicsértessék a Jézus Krisztus!  Kedves hallgatóim az Egyház ezekben a hetekben, vasárnaponként Pál apostolnak az első korintusi levelét olvassa, különösen a 12. fejezettől kezdődő részt, amely a Biblián belül a legtöbbet mondja el a Szentlélekről. Ugyanis Pál egészen egyedülálló kinyilatkoztatásokat kapott a Szentlélek személyéről, működéséről az emberben, adományairól, a karizmákról, és a legfontosabb karizmáról, a nem emberi, nem földi, hanem isteni eredetű szeretetről, az agapéról. Ez a rész, a szeretet himnusz a levél 13. fejezetében, ebben az évben, éppen a január 31.-i olvasmány, vasárnapi olvasmány tárgya. Kezdem azzal, hogy az üdvtörténetben vannak fordulópontok. A legfontosabb fordulópontok pedig azok, amikor döntően, döntően megváltozik Isten jelenléte az emberek között. Isten jelenléte – héber szóval: a sekina – az, központi fogalom a zsidó vallásban. Amikor ez a sekina elhagyta a jeruzsálemi templomot minden összeomlott, amikor pedig oda visszatért minden helyreál...

"Monda nékik Jézus: Az én eledelem, hogy annak akaratát teljesítsem, aki küldött., s elvégezzem, amit rám bízott" János 4, 34. Isten akarata, amelyet Krisztus betöltött, nem egyéb, mint a Krisztus engedelmessége. Ahogyan Pál mondja: Engedelmes lett értünk. Ebben van mindnyájunk megigazulása is: " . . . egynek engedelmességé által sokan igazakká lesznek." "Megalázta magát, engedelmes lett a halálig, még pedig a kereszthalálig." Mindezt nem azért teszi, mintha méltók volnánk rá, vagy megszolgáltuk volna. Ily felséges Valaki ilyetén szolgálatára ugyan ki volna méltó?! Hanem azért teszi, hogy engedelmeskedjék az Atyának. Pál apostol itt szinte egyetlen szóval feltárja az eget, bevisz oda, hogy beletekinthessünk Isten felségének mélyeibe s megláthassuk atyai szíve kibeszélhetetlenül kegyelmes akaratát, irántunk való szeretetét s hogy érezhessük, miként végezte el Isten jótetszése öröktől fogva mindazt, amit Krisztus, a Dicsőséges értünk cselekedjék s meg is cse...

Az pedig monda: úgy van, Uram; de hiszen az ebek is esznek a morzsalékokból, amik az ő uruknak asztaláról aláhullanak. Ekkor felelvén Jézus monda néki: oh asszony, nagy a te hited! Legyen néked a te akaratod szerint. Máté 15, 27-28. Ez aztán nagyszerű! Ez az asszony szaván fogja Jézust. Az Úr kutyához hasonlítja és ő nem tiltakozik. Nem is kér többet, mint hogy az lehessen, aminek az Úr ítélte. S lám Krisztus meg van fogva. A kutyának igenis dobnak morzsát az asztal alá: ez az övé. Ezért meg is enyhül Krisztus szíve és engedi, hogy az asszony most immár ne kutya legyen, hanem Izrael gyermeke. Mindez pedig a mi vigasztalásunkra és okulásunkra való. Tudnunk kell, hogy Isten sokszor mélyen elrejti kegyelmét előlünk. Ezért hát ne a saját érzéseink és elgondolásaink szerint vélekedjünk róla, hanem csakis az ő igéje szerint. Mert hiszen lám, mikor Krisztus egészen könyörtelennek mutatkozik, akkor se mondta ki még az utolsó szót. Mintha "nem"-et mondana, pedig mégsem az, hanem függő...

Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégzőjére Jézusra, aki az előtte levő öröm helyett, megvetve a gyalázatot, keresztet szenvedett. Zsidókhoz írott levél 12, 2. Minden kísértésben Jézus legyen példaképed. Reá nézz s kövesd szívesen. Mert ő bátran ment át minden szenvedésen. Hozzá könyörögj: adjon Lelket és bátorságot, hogy te is megtanulhass erős lenni a gyengeségben s megállni a nemszeretem napokban. Krisztus tehát nemcsak példaképünk, hanem bátorságát is belénk oltja, hogy mi is tudjunk tűrni. Jöjjön akármi, szenvedés, gyalázat, ne feledd, hogy Krisztus a mi királyunk ugyanazt szenvedte s győzött vitézül. Éppen ezért könyörögjünk is hozzá férfiasságért, hogy erősek tudjunk lenni, meggyőzvén a halált is. Pál apostol is így állítja elénk minden levelében a Krisztust. Először példaképül, akit követnünk kell, azután, mint aki ehhez az ő Lelkét és bátorságát adja. És ez a helyes keresztyén tanítás. Így használd f el a szenvedést. Arra való az, hogy megtapasztald Krisztust. Mert nem ismeri...

OLVASMÁNY Jónás próféta könyvéből Az Úr másodszor is szólt Jónáshoz: „Kelj fel, menj el Ninivébe, a nagy városba, és hirdesd azt, amit majd mondok neked!” Jónás fölkelt, és elment Ninivébe az Úr parancsa szerint. Ninive nagy város volt, három napba telt, míg az ember végigment rajta. Jónás bement a városba, egy napi járásnyira, és hirdetni kezdte: „Még negyven nap, és Ninive elpusztul!” Ninive lakói hittek Istennek. Böjtöt hirdettek, nagyok és kicsik egyaránt (bűnbánati) zsákruhát öltöttek. Amikor a szózat eljutott Ninive királyához, ő is leszállt trónjáról, levetette palástját, és zsákruhába öltözve hamuba ült. Aztán a király és a főemberek parancsára kihirdették és elrendelték Ninivében: „Ember és állat, ökör és juh semmit se egyék, ne legeljen, és vizet se igyék. Öltsön zsákruhát ember és állat, és harsány hangon könyörögjön az Istenhez. Mindenki hagyja el gonosz útjait és a rosszat, amit a keze végbevitt. Ki tudja, hátha irgalmas lesz és újra megbocsát az Isten, lecsillapul izzó ...

"Hála az Istennek, aki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által." 1 Kor 15, 57. Kísértése harcában, mikor a törvény nekitámad s vádaskodva szemére hányja, hogy ezt meg ezt követte el, ilyen meg olyan bűnös és halálra méltó, feleljen a keresztyén ember magát vigasztalva így: Igen, sajnos, ez mind igaz. Bűnös vagyok s bizony megérdemlem a halált. Ennyiben tökéletesen igazad van. És mégsem kárhoztathatsz, se el nem pusztíthatsz. Nem engedi az én Uram a Krisztus, akit te ártatlanul vádoltál és öltél meg. De úgye, emlékszel, hogy amikor nekirontottál, megégetted magadat s ezzel elvesztetted minden hozzám való jogodat! Mert Krisztus nem magáért, hanem értem hordozta s győzte le a bűnt, meg a halált. Ezért nem ismerem el, hogy jogod volna vádolni. Inkább nékem van jogom téged vádolni azzal, hogy jogtalanul támadsz, hiszen nemcsak engem vagy kénytelen békén hagyni, hanem te magadat is régen elítélt és legyőzött a Krisztus. Én többé nem az vagyok, akit te keresel, ember...

Körülvettek engem a halál kötelei és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam. És az Úrnak nevét segítségül hívtam: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet.  116. zsoltár 3-.4. Mikor az Isten hittel ajándékoz meg, melyben mi azzal a szilárd bizodalommal járhatunk, hogy Istenünk a Krisztusban kegyelmes Isten, akkor valóságos paradicsomban vagyunk. Ámde egészen váratlanul úgy fordulhat, hogy Isten elejt s mi úgy érezzük, mintha a Krisztust akarná szívünkből kitépni. Úgy elővesz, hogy semmi vigasztalásunk nincs Benne, sőt az ördög csupa rémítőt hitet el Róla. Lelkünk szepegve érzi,hogy elvesztette Istenét s nincs egyebe, csak a merő kegyvesztett harag, melyet a bűneivel érdemelt. Sőt ha semmiféle nyilvánvaló bűnről nem tud is, az ördög abból is bűnt tud csinálni, ami nem bűn, hogy ezzel zaklassa és aggassza a szívet: talán-talán nem is szeret az Isten s még a Krisztust is sajnálja tőled. Ez éppen a legsúlyosabb próbatétel és szenvedés, mellyel I...

 A hegyi beszédben Jézus így  szólt tanítványaihoz: „Amikor imádkoztok,  ne    szaporítsátok a  szót, mint  a pogányok!  Azt hiszik  ugyanis, hogy  akkor    nyernek meghallgatást,  ha sokat  beszélnek. Ne  utánozzátok őket!  Hiszen    mennyei Atyátok tudja, mire  van szükségtek, még  mielőtt kérnétek őt.  Ti    tehát így imádkozzatok:    Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,    szenteltessék meg a te neved;    jöjjön el a te országod;    legyen meg a te akaratod,    amint a mennyben, úgy a földön is.    Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;    és bocsásd  meg  vétkeinket,  miképpen  mi  is  megbocsátunk  az  ellenünk    vétkezőknek;    és ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól!    Mert ha  ti  ...