Hiszel az ima mindent legyőző erejében?
Július 31.
Középiskolában egy testnevelésórán a barátommal versenyeztünk,
ki tud több fekvőtámaszt csinálni egy kézen. Mindketten aktívan
sportoltunk, így elég látványosnak ígérkezett a bemutató. Az
osztály körül is állt minket, de a tornatanár néhány
fekvőtámasz után kizavart bennünket az ellenőrzőért, hogy
megkapjuk az elégtelen osztályzatot. A feladat ugyanis azon az órán
nem az egykezes, hanem a négyütemű fekvőtámasz volt. Hiába
érveltünk, hogy mi csináltunk jó pár erősítő mozdulatot, a
tanár érvével nem tudtunk vitatkozni: Nem azt tettétek, amit én
mondtam.
Azt hiszem, sokszor így vagyunk az imádkozással is. Megy az nekünk
kisujjból. Gyakorlatunk van. Imádkozunk reggel, délben és este.
Imádkozunk istentiszteleten és nagyobb feladatok előtt. Imádkozunk
magunkért és másokért. Imádkozunk: kérünk, hálát adunk,
dicsőítünk, könyörgünk... De vajon megvan-e az imádságunk
többi üteme?
Mai igénk az imádkozás három ütemére figyelmeztet. Az első:
kitartás. Mit értünk kitartó imádság alatt? Kisfiam addig szokott
nyüstölni, amíg nem kapja meg azt a dolgot, amit kér. Viszont
előfordul, hogy olyat kér, amit nem teljesíthetek. Ilyenkor jön a
próbálkozás, kitartóan, hosszan, akár heteken, hónapokon át. Nem
adja fel. Vajon vagyunk-e ilyen kitartóak, amikor másokért
imádkozunk? Valaki egyszer azt mondta: 30 évig imádkoztam a fiamért,
és most 30 év után Isten meghallgatott.
Sokszor azonban nem Isten némaságával van a baj, hanem azzal, hogy mi
nem figyelünk oda az ő válaszára. Ez a második ütem: legyetek
éberek. Éber, figyelmes vagyok-e arra, amit az Isten válaszol az én
imádságomra? Vagy hallom ugyan, de nem tetszik a válasza, ezért
durcásan elvonulok.
A harmadik ütem a hálaadás. Nem csak akkor, amikor úgy történnek a
dolgok, ahogyan én akarom, ahogyan én kértem. Akkor is, amikor Isten
jobbnak látja, hogy ne történjen meg valami.
Imádkozzunk kitartóan és figyeljük éberen Isten válaszát, és
attól függetlenül, hogy tetszik-e nekünk az a válasz vagy nem: ne
szűnjünk meg hálát adni.
Szerző: Hokker Zsolt
"Az imádkozásban és a hálaadásban legyetek kitartóak és
éberek!" (Kol 4,2)
Középiskolában egy testnevelésórán a barátommal versenyeztünk,
ki tud több fekvőtámaszt csinálni egy kézen. Mindketten aktívan
sportoltunk, így elég látványosnak ígérkezett a bemutató. Az
osztály körül is állt minket, de a tornatanár néhány
fekvőtámasz után kizavart bennünket az ellenőrzőért, hogy
megkapjuk az elégtelen osztályzatot. A feladat ugyanis azon az órán
nem az egykezes, hanem a négyütemű fekvőtámasz volt. Hiába
érveltünk, hogy mi csináltunk jó pár erősítő mozdulatot, a
tanár érvével nem tudtunk vitatkozni: Nem azt tettétek, amit én
mondtam.
Azt hiszem, sokszor így vagyunk az imádkozással is. Megy az nekünk
kisujjból. Gyakorlatunk van. Imádkozunk reggel, délben és este.
Imádkozunk istentiszteleten és nagyobb feladatok előtt. Imádkozunk
magunkért és másokért. Imádkozunk: kérünk, hálát adunk,
dicsőítünk, könyörgünk... De vajon megvan-e az imádságunk
többi üteme?
Mai igénk az imádkozás három ütemére figyelmeztet. Az első:
kitartás. Mit értünk kitartó imádság alatt? Kisfiam addig szokott
nyüstölni, amíg nem kapja meg azt a dolgot, amit kér. Viszont
előfordul, hogy olyat kér, amit nem teljesíthetek. Ilyenkor jön a
próbálkozás, kitartóan, hosszan, akár heteken, hónapokon át. Nem
adja fel. Vajon vagyunk-e ilyen kitartóak, amikor másokért
imádkozunk? Valaki egyszer azt mondta: 30 évig imádkoztam a fiamért,
és most 30 év után Isten meghallgatott.
Sokszor azonban nem Isten némaságával van a baj, hanem azzal, hogy mi
nem figyelünk oda az ő válaszára. Ez a második ütem: legyetek
éberek. Éber, figyelmes vagyok-e arra, amit az Isten válaszol az én
imádságomra? Vagy hallom ugyan, de nem tetszik a válasza, ezért
durcásan elvonulok.
A harmadik ütem a hálaadás. Nem csak akkor, amikor úgy történnek a
dolgok, ahogyan én akarom, ahogyan én kértem. Akkor is, amikor Isten
jobbnak látja, hogy ne történjen meg valami.
Imádkozzunk kitartóan és figyeljük éberen Isten válaszát, és
attól függetlenül, hogy tetszik-e nekünk az a válasz vagy nem: ne
szűnjünk meg hálát adni.
Szerző: Hokker Zsolt
