Szegény gazdag...

június 22.



"Volt pedig egy gazdag ember." Lukács 16,19a

Így szeretném mondani: Volt egy szegény gazdag ember, akinek mindene megvolt. Bíborba, patyolatba öltözött, dúsan vigadozott. De nem volt benne a mennyország, ami boldoggá tehette volna. Ő ezt nem ismerhette, hiába volt meg minden anyagi feltétele annak, hogy boldog legyen. Mindenét arra áldozta, hogy gazdag legyen. Nem vette észre, hogy közben elszakadt a boldogság egyetlen forrásától, Istentől. Pénzen igazi értéket nem lehet venni. Érték az, amit Istentől kérsz, és ingyen, szeretetből kapsz. "Jobb adni, mint venni" (ApCsel 20,35). Akkor örül a szíved igazán, ha Isten szerint adhatsz valamit. Az Ördög itt takarja el előlünk a boldogság titkát. Szegény gazdag csak gyűjtött, vigyázott rá, és a végén szemét lett belőle. A halál után mennyire akart volna már tenni valamit a testvéreiért, hogy úgy ne járjanak, mint ő. Nem csak testi gazdagság van, lelki is. Lehet, mi ezt szeretnénk. Édesapám tudást akart ránk hagyni. Ugyanúgy szemétté vált. Mire elvégeztem a főiskolát, minden másképp lett. Egyszer minden kiesik a kezünkből, ami testi, lelki érték ezen a földön. A koldusnak senkije, semmije nem volt. Kiszolgáltatottságban élt. Milyen jó volna kicsinek, rászorultnak, Isten gyermekének lenni! A koldus megtanult kérni. Milyen nehéz kérni! Inkább tízszer adok, mint egyszer kérjek, mert az megalázó. Nem tudjuk, a sok szenvedés közepette mi ment végbe a koldus életében. De volt valamije, ami a gazdagnak nem volt. Lázárnak neve volt, ami azt jelenti: Eliézer, Isten megsegített. Jó volna, ha ez lenne a te neved is: Isten megsegített! Megszabadított boldog életre, szabadságra, üdvösségre. Enyém a mennyország!

Isten áldása legyen az áhitatok olvasóin!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

PRÓFÉCIÁK A VÉGIDŐKRŐL (Jelenések Könyve) 13. rész - Dér Katalin előadása