Tökéletesség (de milyen?)
"Ti azért legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes." Mt 5,48
Vedd meg a terméket, melyet kínálunk, tegyél meg ilyen vagy olyan dolgokat, és tökéletessé lehetsz! Legyél mindig tökéletes! Ezt sugallják a reklámok, ezt várja el tőlünk a munkaadónk, a családunk és rengeteg ember vagy helyzet.
Legyél tökéletes! A folyton megfelelni akarás érzése eléggé nyomasztó tud lenni, ezért meglepő, hogy a Szentírás is a tökéletesség követelményének mércéjét állítja elénk: „Ti azért legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.” Mit kezdjünk egy ilyen felszólítással, mely azt sugallja, hogy az az Isten, akitől a legtöbb empátiát várnánk, szintén a tökéletességet várja tőlünk?
Ki is lehetne tökéletes Istenen kívül? A Szentírás eredeti szövegébe kutakodva megérthetjük, hogy akár még mi is…
Az itt szereplő görög szó, a teleiosz annyit jelent, hogy „célba ért”, „befejezett”, „teljes”. Hitünk szerint az életünk fő célja és „kiteljesedése” az üdvösség elnyerése. Ennek pedig egyetlen feltétele van, a hit. A hit abban, hogy ebben a töredékes és törékeny világban van nekünk egy tökéletes Istenünk. Ha ezt hisszük, egyszer célba ér, befejezett és teljes, azaz tökéletes – a ma még igencsak tökéletlennek tűnő – életünk is.
Legyél tökéletes! A folyton megfelelni akarás érzése eléggé nyomasztó tud lenni, ezért meglepő, hogy a Szentírás is a tökéletesség követelményének mércéjét állítja elénk: „Ti azért legyetek tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.” Mit kezdjünk egy ilyen felszólítással, mely azt sugallja, hogy az az Isten, akitől a legtöbb empátiát várnánk, szintén a tökéletességet várja tőlünk?
Ki is lehetne tökéletes Istenen kívül? A Szentírás eredeti szövegébe kutakodva megérthetjük, hogy akár még mi is…
Az itt szereplő görög szó, a teleiosz annyit jelent, hogy „célba ért”, „befejezett”, „teljes”. Hitünk szerint az életünk fő célja és „kiteljesedése” az üdvösség elnyerése. Ennek pedig egyetlen feltétele van, a hit. A hit abban, hogy ebben a töredékes és törékeny világban van nekünk egy tökéletes Istenünk. Ha ezt hisszük, egyszer célba ér, befejezett és teljes, azaz tökéletes – a ma még igencsak tökéletlennek tűnő – életünk is.
Istenünk, töredékes az ismeretünk, és tökéletlenek vagyunk, mégis hisszük, nem tudjuk nem hinni, hogy Te tökéletes vagy, és tudod, mi miért történik az életünkben. Ámen.
Heinrichs Eszter
