Bűn, igazság, ítélet
Amikor Jézus távozásával kapcsolatban megígéri övéinek a Pártfogó elküldését, néhány szóban meg is határozza az őt helyettesítő Szentlélek feladatait. Szerepe félelmetesnek tűnik: leleplezi a bűnt, s meghozza az ítéletet is. Egyszerre ügyész, aki vádol, és ugyanakkor ítélő bíró. Vajon melyikünk tud megállni előtte? Nagyon sokan nem szeretik, ha az igehirdetésben szó esik az ember bűnéről. "Azok a bűnösök, akiket a rendőrség üldöz, a bíróság elítél, akikkel tele vannak a fegyházak és a börtönök. Aki szószéken bűnről beszél, megbélyegzi a templomos gyülekezetet!" - vallják sértődötten. Pedig ma már szó sincs a középkorban szokásos ostorozásról! Jézus világosan fogalmaz: "A bűn az, hogy nem hisznek énbennem [...]." Vagyis megtérniük elsősorban nem a bűnösöknek, hanem a hitetleneknek kell. Annak, aki elveszítette bizalmát Krisztusban, aki elutasítja őt magától.
Jézus mondta: "És amikor eljön [a Pártfogó], leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet. A bűn az, hogy nem hisznek énbennem; az igazság az, hogy én az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; az ítélet pedig az, hogy e világ fejedelme megítéltetett." (Jn 16,8-11)
A bűn nem ott kezdődik, hogy káromoljuk az Istent, hanem ott, ha nem imádkozunk hozzá.
Nem abban van a bűn, hogy hozzányúlunk a máséhoz, hanem abban, hogy nem tesszük életünket és sorsunkat Urunk kezébe. Ezt ítéli meg bennünk a Szentlélek, ezért munkálja megtérésünket. A megtérés pedig azt jelenti: imádkozunk, s így eszünkbe sem jut az istenkáromlás; ha mindenestől kezébe tettük életünket, nincs is szükségünk hozzányúlni a máséhoz. A Pártfogó elvezet a teljes igazságra. Az pedig a következő: Jézus az, akinek mondta magát, Isten valóságos fia, mindnyájunk megváltója. Őt - feltámasztásával és mennybemenetelével - a Teremtő Isten igazolta. S ugyanezzel ítéletet is mondott az egyszülött fiát igazságtalanul elítélő világ felett is. Jézus elítélésével az őt keresztre juttatók , a választott nép, a római helytartó és az őket hátulról mozgató sátán önmaguk felett mondták ki az ítéletet! Ne félj tehát, Isten népe! Isten a kereszt gyalázatából is jót hozott ki. A kereszten Jézus hordozta mindnyájunk vétkét s azok minden következményét. Ha nehéz napokban viharfelhők gyűlnek fejünk felett, tudhatjuk, hogy felettünk soha nem lesz olyan sötét, mint a Golgotán volt. Ha egyedül érezzük magunkat, elárvultan, tudhatjuk, hogy ő, akit még az Isten is elhagyott, soha nem hagy magunkra minket. Ezért is küldte el Lelkét, mindnyájunk Pártfogóját.
Uram!
Ó jöjj, teremtő Szentlélek,
Látogasd meg a te néped,
És adj minden teremtménynek
Vigasztalást, békességet! (EÉ 231,1)
Ámen.
Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.
