A mi személyes küldetésünk
"Jézus erre ismét ezt mondta nekik: "Békesség néktek! Ahogyan engem küldött az Atya, én is elküldelek titeket." Ezt mondván rájuk lehelt, és így folytatta: "Vegyetek Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok a bűneit, azok bocsánatot nyernek [...]." (Jn 20,21-23)A bezárkózás sokszor jelent elzárkózást is. A bezárkózó visszahúzódik a magánélet szférájába: "az én házam az én váram" - mondja, s hozzá is teszi: "Mit törődöm a világgal, s a világnak száz bajával!" Jézus tanítványai nem gondolkodhatnak így! Nem húzódhatnak bezárt ajtók, lefüggönyözött ablakok mögé azzal, hogy "itt megvagyunk magunknak. Emlegetjük a múltat, őrizzük a hagyományt, s fényesítgetjük kincseinket. Ha valaki kíváncsi ezekre, kopogtasson be! Szívesen megmutatjuk." Jézus ebből a bezártságból mozdítja ki, és mozdítja meg az övéit. Tudja, hogy a tétlenség halálos betegség. Isten igéje nem állóvíz, hanem folyóvíz, s amit abból tőle kaptunk, haszonra kaptuk, továbbadásra. Mozdulj, Isten népe! Az Atya által küldött Jézus ugyancsak küldi az övéit. El kell mondanunk az Atya akaratát. Tudniuk kell azoknak, akik még nem hallották: nem vak végzet, hanem szerető Atya alkotta és tartja fenn a teremtett világot. Ő pedig jónak teremtette mind az élettelent, mind az élőt, s vissza kell találnia mindenkinek őhozzá, úgy, ahogyan a tékozló fiú tette Jézus példázata szerint. Ezt a visszatalálást ő maga segíti. Hiszen nagyon jól tudja, hogy vannak vén falak közöttünk, Rácsokon át méregetjük egymást: Börtön az énünk, amelyből kitörni Nem tudunk bűneink sziklája miatt. (EÉ 556,3) Nagyon jól tudja, hogy családi boldogtalanságnak és véres háborúknak egyaránt a meg nem bocsátott bűnök az okozói. Ezért akarja bocsánatával összetörni az önzés és a bűn szikláit. Ezért bízta rá tanítványaira, egyházára bocsánatának hirdetését. Senki ne gondolja, hogy a megbocsátás az erőtlenség jele! Ellenkezőleg: haragot tartani könnyebb. Mindent saját javunkra magyarázni és mindenért a másikat okolni kényelmesebb. Ám a nehezen kimondott bocsánatkérés vagy a múltat eltemető megbocsátás meghozza gyümölcsét. A szél nem tudja a köpönyeget lefújni a vándor válláról, a sugárzó nap melege viszont célt ér. Ököl, fegyver, gyűlölet nem bont akadályokat, de lebontja őket a megbocsátó krisztusi szó! Ezt pedig nemcsak oltárok mellől hirdetik Jézus papjai, de minden bocsánatot nyert Krisztus-követő gyakorolja is.
Uram! Köszönöm, hogy van még számomra is bocsánat! Taníts meg bocsánatot kérni és megbocsátani, haragot felejteni, sérelmeket eltemetni. Taníts meg a békéltetés szolgálatára! Ámen.
Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.
