A Jó Pásztor

Április 14.
Jézus mondta: "Én vagyok a jó pásztor. [...] Aki béres és nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jönni, elhagyja a juhokat, és elfut, a farkas pedig elragadja és elszéleszti őket. A béres azért fut el, mert béres, és nem törődik a juhokkal." (Jn 10,11-13)
Becsapja az embert az ismerős népdal: "A juhásznak jól megy dolga, egyik dombról a másikra, terelgeti nyáját, fújja furulyáját, bú nélkül éli világát." Ugyanúgy megtévesztőek a jó Pásztorról készített oltárképek is: Jézus hófehér ruhában őriz hófehér bárányokat, s az égen is hófehér bárányfelhők láthatók. A valóság egészen más. Pásztornak lenni veszélyes mesterség. A legelő nem pázsitos rét, ellenkezőleg: szakadékos, bozótos hegyvidék, az égen viharfelhők gyülekeznek, s a nyáj körül farkasok és más ragadozók ólálkodnak. Mégsem egyértelműen ijesztő mindez, ha nem felejtjük el, hogy a nyájnak Jézus a pásztora. Jézus, a jó Pásztor! A jó Pásztornak önmagánál is fontosabbak a juhai. Nem béres ő, aki elfut a veszedelem elől, cserbenhagyja a rábízott nyájat, aki semmit nem kockáztat. Még csak nem is gondatlan tulajdonos, aki kénye-kedve szerint tenne bármit is juhaival, aki könnyedén elcserélné vagy sorsára hagyná azokat, esetleg megbüntetné az eltévedtet. Ő igazi gazdája minden egyes bárányának. Ő a jó Pásztor, aki megvédi nyáját ellenségeitől. A farkas, az ősellenség el akarja ragadni a juhokat és szétkergetni a nyájat. Hiszen a magányos bárány bármikor könnyű prédája lesz. Jézus nyája, Jézus gyülekezete minden tagjának ismernie kell a "farkas" csábító szólamait:
- Szakadj el a nyáj szellemétől, légy végre önálló, nagykorúsítanod kell magad!
- Kár megpróbálnod - mondja a Pásztor -, mellettem biztonságban vagy!
- Törődj csak magaddal - szólít a farkas -, valósítsd meg minden áron magadat!
- Ha ez sikerülne is - igazít helyre Jézus -, nem lesz benne örömöd. Mindenkit ellenségeddé teszel, vénségedre egyedül maradsz!
- A világon te vagy a legfontosabb! - biztat az ellenség önimádatra. A pásztor ettől is óv:
- Az önimádat könnyen átfordul öngyűlöletre, amikor rájössz arra, hogy döntő pontokon már nem tudsz magadon segíteni!
Így védi juhait, így véd bennünket a jó Pásztor. Meg kell tanulnunk tőle, nincsen sehol a világon jobb helyünk, mint nyája tagjaként mellette!
Uram! Veszélyek között oltalmazd nyájadat! Csalogass vissza hívó szavaddal, ha eltévednék. Tarts erősen, ha elfeledkeznék igédről, és az ellenségre hallgatnék. Szeretnék mindvégig hozzád tartozni. Ámen.
Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

PRÓFÉCIÁK A VÉGIDŐKRŐL (Jelenések Könyve) 13. rész - Dér Katalin előadása

Déli közös ima