Január 9. szombat . Légy gyermekké!
(Mt 18,3)
Szépszerével, de keményen elbánsz velünk, édes Istenem, mikor ennyire felmagasztalod az oktondi gyermeket! Azt állítani, hogy a balga gyermek különb a bölcsnél! Hogy egyezik ez a te igazságoddal, amelyet Pál égig magasztal: Isten igazsága, Isten igazsága?! Vagy tán éppen az a te igazságod, hogy a bölcseket elveted, s a balgákat felveszed?! Nos, hát arról van itt szó, hogy hidd Isten igéjét, s add néki foglyul magad. Isten gondolatai nem a mi gondolataink. Le kell tisztogatnia bennünket, sok durva bütyköt s vadhajtást lenyesni rólunk, míg együgyű gyermekekké teremthet. Lám, a gyermek gondolatai milyen mocsoktalan tiszták! Hogy tud minden kétkedés nélkül nézni mennyországra és halálra! Mintha paradicsomban volna. Van benne valami csodálatos és megfoghatatlan. Édes Istenem! De nagyon is tetszik neked a játékos gyermek! Igen, hiszen a bűne sem egyéb, mint bűnbocsánat!
Kezeteket tegyétek össze,
Ártatlan, boldog gyermekek!
Az arcot örömkönny fürössze:
A mennyország a tietek;
Ki megnyitotta ajtaját,
Jézus ő, a gyermekbarát.