" De én hiszem, hogy még meglátom az Úr jóságát az élők földjén ." Zsolt 27,13 " Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen ." Jel 21,6c Nyár közepén a víz felértékelődik. Egy palack hideg ásványvíz, egy teli öntözőkanna, egy zápor júliusban teljesen más, mint októberben. Kiemelt turistaközpontokban az ember megdöbben, milyen magas árat kérnek egy üveg vízért a nyári forróságban. A hőségriadó idején a víz annyira fontos lesz, hogy ingyen osztogatják a városokban. Milyen érdekes, hogy amikor a legfontosabb, akkor már a nagyon drága, szükségletalapú értékelést is meg kell haladni. Nem az értékelés a lényeg - kevés van belőle, nagy rá az igény, ezért drágán adom -, hanem hogy látom a szükségüket, hogy nélküle bajba jutnak, és ingyen odaadom, csak igyák. Futók mellett az útvonal szélén adják a vizet, hogy célba érjenek. A Jézus kínálta víz ilyen. Hogy lehet, hogy mégis ennyire kevesen tűnnek szomjasnak, hogy ennyire kevesen futnak teljes erőbedobással ...