Boldogok a békességesek...
Boldogok a békességesek
Szeretteim, azt mondja az evangélista, hogy boldogok a békességesek, mert Isten fiainak hívják őket (Mt 5, 9). Valóban dúsan fejlődnek a keresztény erények abban az emberben, aki keresztényi békében ápolja az egyetértést. Csak azok nevezhetők Isten fiainak, akik békességben élnek.
Kedveseim, a béke az, ami kiemeli az embert a szolgasorból. A béke tesz szabaddá, és még Isten előtt is megváltoztatja az ember személyi helyzetét, hiszen a szolgát fiúvá, a rabszolgát szabad emberré teszi. A testvérek közötti béke az Isten akarata, Krisztus öröme, a szent élet betetőzése, az igazság mércéje, a tudományok mestere, az erkölcsök őre, és minden dologban dicséretreméltó életszabály. A béke az imádság támogatója, könyörgéseink könnyen járható és hathatós útja, és minden vágyunk megvalósult teljessége. A béke a szeretet szülőanyja, az egyetértés köteléke, és annak a tiszta lelkületnek a nyilvánvaló jele, amely csak Istentől várja azt, amit el akar érni. Mindazt, amit akar, tőle kéri, s amit csak kér, azt meg is kapja. A békét királyi parancs folytán kell megőriznünk, hiszen maga Krisztus Urunk mondta: Békességet hagyok rátok, az én békémet adom nektek (Jn 14, 27). Ez annyit jelent: Békében hagylak el titeket, és békében találjak majd rátok. Amikor eltávozni készült tőlük, azt akarta odaadni nekik, amit, majd ha visszatér, mindnyájukban meg akar találni.
Isteni parancs, hogy megőrizzük azt, amit ő nekünk adott. Nem érthetők félre szavai: Meg akarom találni, amit rátok hagytam. A békét teljesen Isten ülteti lelkünkbe, a sátán viszont onnét gyökerestől ki szeretné tépni. Mert miként a testvéri szeretet Istentől ered, éppen úgy a sátántól származik a gyűlölet. Ezért kell kárhoztatnunk a gyűlölködést, hiszen írva van: Aki gyűlöli testvérét, gyilkos (1 Jn 3, 15).
Látjátok tehát, kedves testvéreim, szeretnünk kell a békét, és kedvelnünk az egyetértést, mert ezekből származik és ezekből táplálkozik a szeretet. Hiszen tudjátok, hogy az Apostol szerint is a szeretet az Istentől van (Jn 4, 7). Tehát Isten nincs azzal, akiből hiányzik a szeretet.
Tartsuk meg, testvérek, a parancsokat, mert azok jelentik számunkra az életet. Éljen bennünk az a testvériség, amelyet a túláradó béke köteléke tart össze. Fűzzön bennünket egységbe a szeretet üdvösségtermő köteléke azzal a kölcsönös szeretettel, amely leplet borít a rengeteg bűnre. Minden vágyunkkal a szeretetre kell tehát törekednünk, amely oly sok jót képes művelni, mint amilyen nagy jutalomra is érdemes. Az erények közül pedig mindenekelőtt a békességet gyakoroljuk, mert abban lakik az Isten.
Szeressétek a békét, és akkor nyugalmatok lesz mindenben. Ezzel nekünk jutalmat, magatoknak pedig örömet szereztek. De azért is, hogy Istennek a béke egységében alapított Egyháza majd örüljön a Krisztussal való tökéletes egységben.
Aranyszavú Szent Péter (De pace: PL 52, 347-348)
