JERIKÓ MISSZIÓ

Jézus azt kéri tőlünk, alázattal tegyük a jót, kerüljük el a látszatvallásosságot, a színlelést – mondta Ferenc pápa reggel a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén. A napi szentleckében (Gal 5,1–6) Pál apostol a galatákhoz írt levelében azt hangsúlyozza, hogy Isten előtt nem a törvény külső megtartása számít, hanem a szeretetből fakadó tettekben megnyilvánuló hit. Az evangéliumban (Lk 11,37–41) pedig Jézus elítéli azokat, akik a külső látszatra sokat adnak, de a belső, lelki tisztasággal nem törődnek. A pápa homíliájában a belső hitelességet emelte ki, míg erős szavakkal szólt a „sminkelt vallásosság” ellen. A két szentírási szakasz nyomán a Szentatya a színlelés, a látszat, a külsődleges magatartás veszélyeire intett Jézus szavait idézve: „Ti, farizeusok, tisztán tartjátok ugyan a pohár és a tál külsejét, de belül tele vagytok rablással és gonoszsággal.” Hozzátette, hogy az Úr nagyon gyakran az emberek szemére veti: „A ti bensőtök rossz, nem igaz, és nem szabad. Ra...

Ahhoz, hogy valóban megismerjük Jézust, imára, szentségimádásra és bűnös voltunk elismerésére van szükség – fogalmazott Ferenc pápa reggeli homíliájában a Szent Márta-ház kápolnájában. A Szentatya kiemelte, a katekizmus nem elegendő ahhoz, hogy megértsük Krisztus misztériumának mélységét. „Elnyerni Krisztust” – Ferenc pápa homíliáját Szent Pál Efezusiaknak írt első levelének (Ef 3,14–21) gondolataihoz fűzte. A népek apostola azt kéri, a Szentlélek adja meg az efezusiaknak a kegyelmet, hogy megerősödjenek, és így Krisztus lakjon a szívükben. Ott van ugyanis a középpont. Szent Pál elmerül a hatalmas tengerben, amely Krisztus személye. A pápa ennek kapcsán felteszi a kérdést: Hogyan ismerhetjük meg Krisztust? Hogyan érthetjük meg Krisztus szeretetét, ami minden ismereten túl van? Krisztus jelen van az evangéliumban, amelyet olvasva megismerjük Őt. Ezt mindannyian megtesszük, meghallgatjuk az evangéliumot, amikor szentmisére járunk. A katekizmus tanulmányozása megismerteti vel...

A merevség mögött mindig valamilyen rejtett dolog húzódik meg, sok esetben kettős élet. A merevek nem szabadok, hanem a törvény rabszolgái. Isten azonban szabadságot, szelídséget, jóságot ajándékoz nekünk – fogalmazott a pápa reggeli szentmiséjén a Szent Márta-házban. A napi evangéliumban (Lk 13,10–17) Jézus meggyógyít egy asszonyt szombaton. Ez kiváltja a zsinagóga elöljárójának méltatlankodását, mert ezzel megsértette az Úr törvényét. Nem könnyű az Úr törvényének útján járni, kérnünk kell hozzá a kegyelmet. Az elöljárót Jézus képmutatónak nevezi, amely kifejezést sokszor alkalmazza a merevekre, azokra, akik mereven viselkednek a Törvény betartása terén, akik nem rendelkeznek Isten gyermekeinek szabadságával, akik a Törvény rabszolgái – emlékeztetett Ferenc pápa. – Ezzel szemben a Törvény nem azért született, hogy rabszolgává, hanem azért, hogy szabaddá és gyermekké tegyen minket. A merevség mögött mindig egy másik dolog van! Ezért mondja Jézus, hogy képmutatók! A merevség mö...

Ahhoz, hogy növekedjék Isten Országa, az Úr mindenkitől engedelmességet kér – erre emlékeztette Ferenc pápa a híveket  a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén. A Szentatya prédikációjában óva intett attól, hogy túlságosan a struktúrákra és szervezeti felépítésre összpontosítsunk. Figyelmeztetett: Isten Országa nem egy helyben áll, hanem mozgásban van; boldogok, akik az Úr törvényében haladnak, nem elegendő ugyanis tanulmányozni a törvényt, hanem vele együtt kell haladni. A Törvény az életért van, azért, hogy segítse Isten Országának építését, az élet építését. A mai evangéliumi szakasz (Lk 13,18–21) arról beszél nekünk, hogy Isten Országa fejlődik, mozgásban van. Mi tehát Isten Országa? Talán egy jól felépített struktúra, rendben, pontosan elkészített ranglétrával, mindennel…? És aki nem fér be oda, az nincs Isten Országában? Nem. Isten Országát is fenyegeti ugyanaz a veszély, ami fenyegeti a Törvényt: a mozdulatlanság, a merevség veszélye. A Törvény azonban azé...

Jézus minden egyes döntését, gesztusát, még földi élete végén kereszthalálát is imádság kísérte. A keresztények tehát bizakodjanak az Úr imádságában – Ferenc pápa erről beszélt október 28-án reggel a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén. A napi evangéliumi szakaszban (Lk 6,12–19) Szent Lukács elbeszéli, hogyan választja ki Jézus hosszas imádkozás után tizenkét tanítványát, akiket apostoloknak nevez el. Ebből kiindulva Ferenc pápa homíliájában arra mutatott rá, hogy a keresztény élet alapja, sarokköve maga Jézus. Jézus nélkül nincsen egyház. Ugyanakkor figyeljünk oda az evangéliumi szakasz e részletére: „Jézus egyszer fölment egy hegyre imádkozni. Az egész éjszakát Isten imádásában töltötte.” Minden más ezután következik: az emberek, a tanítványok kiválasztása, a gyógyítások, az ördögűzés… A sarokkő Jézus – utalt Szent Pál szavaira a pápa –, méghozzá az imádkozó Jézus. Ő a múltban és a jelenben egyaránt imádkozik az egyházért. Az egyház sarokköve az Úr, aki az Aty...

Dicsértessék a Jézus Krisztus!  Kedves Hallgatóim, a Messiási próféciákról szóló sorozatban legutóbb elérkeztünk ahhoz a négy jövendöléshez, amelyek a Messiásról úgy szólnak, mint Isten Szolgájáról. Ezek az úgynevezett Ebed Jahve dalok, Jahve Szolgájának dalai és megtalálhatók Izajás próféta könyvében egymásután a 42. fejezetben, a 49.-ben, az 50.-ben és az utolsó pedig a leghosszabb az 52. és 53. fejezetben. Az első három dal a Szolgáról, a Messiásnak a személyéről, személyiségéről, erkölcsi jelleméről szólnak. És az utolsó, a negyedik szól a szolgálatáról, az áldozatáról – ezt olvassuk mi az Egyházban, nagypénteken, azért, mert a kereszténység kezdettől fogva Jézus krisztussal azonosította ezt a Szolgát. Négy dal, a közös vezérmotívumuk az a radikális újdonság, hogy Isten itt valami radikálisan újat közöl, hát illetve több újat. Például a Szabadítót, a Megváltót Szolgaként ábrázolja, és nem királyként, mint ahogy a Dávid Fia próféciák. Nem úgy ábrázolja, mint valami népvezér...

Maria Grazia Marciani orvosprofesszor írása az emberi szenvedés transzcendens dimenziójáról A hívő és a nem hívő ember alapvetően másképp éli meg a szenvedést. A hit ajándék, amit Isten ingyenesen ad az embernek. A hívő ember, aki elfogadja ezt az ajándékot, megtalálja benne az utat a szenvedés értelmének, értékének megértéséhez. És ahogyan Szent Pál mondja a Timóteushoz írt első levelében: akik nem fogadják el, azok „a hitben hajótörést szenvedtek”, vagyis mivel nem ismerik fel a szenvedés értelmét, az elkeseredés útján járnak. Ahogyan Viktor Frankl mondja: „Nem a szenvedés pusztítja el az embert, hanem az értelmetlen szenvedés”. Tehát mind a szenvedő, mint pedig a szenvedőről gondoskodó ember problémája éppen az, hogy megtalálja a szenvedés értelmét, értéket adjon a szenvedésnek. Mit tapasztal meg az ember a szenvedéssel? – teszi fel a kérdést Marciani. Az ember, ahogyan Pascal is megállapítja, egyrészt értelme, akarata által végtelen hatalommal bír, másrészt pedig megéli a ...

Magyar Nemzet 2016. október 15. szombat       Külföld rovat: Vérszagot éreznek a "héják" alcím: Washingtontól Londonon át Moszkváig dübörög a háborús propaganda "Új világháború közeledtét érzi a levegőben a Komszomolszkaja Pravdának adott nyilatkozatában Basár al-Aszad szír elnök... A két oldal héjái már vérszagot érezve az 1962-es karibi válsághoz hasonlítják a jelenlegi helyzetet, és szerintük csak idő kérdése egy katonai konfliktus kirobbanása... Amerikai tábornokok eg csoportja egyértelműen azzal számol, hogy egy atomfegyverek bevetése nélküli katonai konfliktus Oroszországgal, majd Kínával  lényegében garantált... Az orosz kemény mag erre válaszul második Vietnammal fenyegeti az Egyesült Államokat... A Kaukázus -2016 hadgyakorlat lényegében már a háborús viszonyokat modellezte... ...a szentpétervári kormányzó háború esetén napi 300 grammban határozta meg a kenyér fejadagját, s "véletlenül"a gabonatartalékok biztosításáról értekeze...

Henri Boulad 2016. július 18-i szentbeszéde Alexandria, Jezsuiták temploma A család éppen vacsorázik. Kopognak az ajtón. A házigazda kinyitja. Egy ismeretlen ember áll az ajtóban, és azt mondja: Éhes vagyok, tudna adni valami ennivalót? – Hát… természetesen, lépjen be! – Vacsorázzunk együtt! Az ismeretlen leül, és jó étvággyal eszik. A vacsora végén azt mondja, hogy lekéste vonatját, és nem tud hol aludni. – Tudna adni egy ágyat, ahol eltölthetném az éjszakát. – kérdezi. A házaspár egymásra néz, kicsit haboznak, majd azt mondják, na jó, megoldjuk. A gyerekeket átköltöztetik a nappaliba, s az idegennek odaadják a gyerekszobát. Másnap megkérdezik az idegent, mi a terve. – Azt gondoltam, hogy ezt a napot önökkel szeretném eltölteni. – Ó, hát ez kedves. Rendben… Együtt reggeliznek, együtt vacsoráznak. Este a házigazda megkérdezi az idegent, hogy most mi a terve? – Hát van egy kis gondom a szállással. Eltölthetnék-e egy második éjszakát is önöknél? A vendégfogadók egym...

"Ezután nagy harc támadt a mennyben. Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt. A sárkány és angyalai védekeztek,  De legyőzték a Bárány vérével és tanúságuk szavával," Jel 12,7,11 Ugyanennek a harcnak kell végbemennie e földön a látható egyházban is. Ezt a harcot nem az angyalok vívják, hanem a keresztények, akik hitükkel Krisztus országának polgárai. Harcolnak az ördöggel, aki a világot elhiteti. Nincs a földön más harc, csak ez az egy. E harc fegyvere nem páncél, kard, dárda, puska, vagy testi erő, hanem az ige egyedül. Ahogy olvassuk is: "De legyőzték a Bárány vérével és tanúságuk szavával." E bizonyságtétellel, vagyis az ige hirdetésével és megvallásával verik le az ördögöt, mikor közéjük akar lopakodni, hogy kibuktassa őket üdvösségükből, itt a hitből, ott a szemtől-szemben való látásból.

Hadd osszak meg egy nagy örömhírt, és kérjem imáitokat: Holnap Csegöldön áldozópappá szenteli Orosz Atanáz püspök atya Gajdos László diakonust. Imádkozzunk érte, hogy egész élete folyamán a feltámadt Krisztust tudja megjeleníteni és elvinni az emberek szívébe! Krisztus szent Vére takarja be és oltalmazza őt és családját! Amen!

A keresztény identitás legfontosabb jellemzőiről tanított október 13-án, csütörtökön reggel a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén a Szentatya. Ferenc pápa homíliájában a napi első olvasmányból, Szent Pál Efezusiaknak írt leveléből (Ef 1,3–10) indult ki, és hangsúlyozta, hogy a keresztény mindenekelőtt áldott, kiválasztott ember. Isten egyenként hív minket, nem mint tengernyi sokaságot. Kiválasztott és vár bennünket az Atya. Gondoljunk egy házaspárra, akik gyermeket várnak. Milyen lesz? Milyen lesz a mosolya? Hogyan fog beszélni? A szülők ezeket a kérdéseket teszik fel. Merem mondani, hogy az Atya egyenként megálmodott mindannyiunkat, ahogy egy édesapa és édesanya megálmodják gyermeküket, míg várják. Ez nagy biztonságot nyújt. Az Atya akart téged, nem az embertömeget, hanem téged, mindannyiunkat egyesével – emelte ki a pápa. – Ez az alapja Istennel való kapcsolatunknak. Beszélünk az Atyához, aki szeret minket, kiválasztott, és nevet adott nekünk. És amikor egy keresz...

http://bonumtv.hu/mi-tortent- a-jeriko-zarandoklaton/

E vasárnap evangéliuma (vö. Lk 17,11–19) arra hív minket, hogy csodálattal és hálával ismerjük el Isten adományait. Az úton, mely a halálba és a feltámadásba vezeti, Jézus tíz leprással találkozik, akik szembejönnek vele, bizonyos távolságra megállnak, és kiáltozva elmondják nyomorúságukat ennek az embernek, akiben hitük megsejtette a lehetséges megmentőt: „Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!” (Lk 17,13). Betegek, és keresnek valakit, aki meggyógyítja őket. Jézus azt válaszolja nekik, hogy menjenek és mutassák meg magukat a papoknak, a törvény szerint ugyanis az ő dolguk, hogy megállapítsanak egy esetleges gyógyulást. Nem szorítkozik tehát arra, hogy ígéretet tesz, hanem próbára teszi hitüket. Akkor még ugyanis nem gyógyultak meg. Az úton nyerik vissza egészségüket, miután engedelmeskedtek Jézus szavának. Öröm tölti el mindnyájukat, megmutatják magukat a papoknak, aztán pedig mindegyik megy a maga dolgára: megfeledkeznek az adományozóról, vagyis az Atyáról, aki meggyógyította őket Jézus...

Korunkat úgy emlegetik, mint egy értékválságba került társadalom korát. Maga az ember, és az emberek közösségei kerültek értékválasztási válságba, de ez nem jelenti azt, hogy értékválság van. Hiszen van egy stabil érték, amely soha nem változik, sem az adott társadalom, sem az adott kultúra vonatkozásában: stabil, maradandó ez az értékrend, mert Istentől származik, s nem szorul módosításra, minden korban, minden kultúrában képes az ember számára megadni egy stabil értékrendet a boldog földi élethez. Nem más ez, mint a keresztény értékrend – kezdte előadását a győri püspök. 1948-ban fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely megmutatja azokat az alapvető értékeket, amelyek az ember életét és az adott közösséget kell, hogy alakítsák, formálják. Ha valaki a tízparancsolat fényében olvassa el ezt, azt veszi észre, hogy csak az istenhit hiányzik belőle – hívta fel a figyelmet Veres András, majd kiemelte, minden ember Isten teremtménye, és Isten az ember természetébe oltot...

A MESSIÁS PRÓFÉCIÁK, A SZABADÍTÓRÓL, DÉR KATALIN MŰSORA Dicsértessék a Jézus Krisztus! Kedves Hallgatóim, ma a Messiási próféciák sorozatában négy jövendölést olvasunk, a Messiás, mint Isten szolgája működéséről, ezek Izajás próféta könyvében találhatók. Négy ilyen van tehát, és a teológia Ebed Jahve daloknak nevezi őket, daloknak azért, mert ezek igazából költemények, az Ebed szó, az pedig szolgát jelent, Ebed Jahve, Isten Szolgája, tehát dalok Isten Szolgájáról. Az Egyház ezt a négy dalt a nagyhéten teljes egészében végig olvassa. Izajás prófétának a könyve ugye nagyon hosszú, ebben a 41. fejezettől az 55.-ig tartó részt úgy hívjuk, hogy a vigasztalások könyve. Azért, mert már a babiloni fogság elejétől megígérte Isten a szabadulást a fogságból a népnek, a népről szól és a nép megszabadulásáról ez az egész. És akkor, ebben a szövegkörnyezetben teljesen váratlanul, felbukkan négy dal, amelyek nem a népről szólnak, – mint eddig – hanem egy személyről, akit a próféta Jahve Szolgájá...