"Amikor eljön, akkor majd meggyőzi a világot a bűnről, az igazságról és az ítéletről.  A bűnről: mert nem hittek bennem. "  Jn 16,8-9


Ki-ki maga bűnös abban, hogy elkárhozik. Nem mintha azért kárhoznék el, mert Ádám bűnös ivadéka és korábbi hitetlensége miatt kárhozatra méltó, hanem mert nem fogadja el a Megváltó Krisztust, aki a kárhozat alól feloldhatná. Ha nem hiszek Krisztusban, a bűn és kárhozat bizony rajtam marad, mert hiszen nincs, aki megváltson tőle. Sőt kétszeresre súlyosodik a bűnöm és kárhozatom, mivelhogy nem hittem szerelmes Üdvözítőmben, aki pedig rajtam akart segíteni és váltságát visszautasítottam.

Tehát üdvösségünk is, kárhozatunk is azon fordul meg, hogy hiszünk-e Krisztusban, vagy sem. A hitetlenség megtartja mind a bűnt, hogy ne nyerhessen bocsánatot. Aminthogy a hit viszont eltöröl minden bűnt. Hit nélkül minden bűn é s kárhozatos, még a legszebb élet s legjobb cselekedet is, amit az ember felmutatni képes. Bár önmagában dicséretes és az Isten parancsolta, de a hitetlenség annyira megrontja, hogy ezért Isten nem lelheti benne gyönyörűségét. A hitben viszont a keresztény ember minden cselekedete és egész élete kedvessé válik Isten előtt. Egyszóval:
Krisztuson kívül minden kárhozatos és elveszett, Krisztusban viszont minden jó és üdvösséges, úgy ahogy nem árthat még a bűn sem, amely Ádám örökségeképpen a húsban-vérben bizony benne marad.



Irgalmazz meg én lelkemnek,
Ki vagy Ura mennynek, földnek,
Könyörgök csak felségednek,
Mint kegyes Üdvözítőmnek.

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

PRÓFÉCIÁK A VÉGIDŐKRŐL (Jelenések Könyve) 13. rész - Dér Katalin előadása

Déli közös ima