2015. Nagyböjti idő:
1. hét.
Jón 3,1-10
Ninive, Asszíria egy nagy városa. Az asszír nép kegyetlen nép, mely a zsidókat különösen nem kedvelte. Jónás küldetése mai hasonlattal: menj el Szíriába az IÁ városába, és hirdesd, amit mondok neked!
Mivel Jónás megtapasztalja Isten mindenhatóságát,azt, hogy nem tud elmenekülni a prófétai küldetéstől, bár mindent megpróbált ("rühellé a prófétaságot" BabitsMihály: Jónás könyve), beáll a feladatba, s talán lehet benne nem kevés kajánság is, hogy megláthatja ennek az ellenséges városnak a pusztulását. Eszembe jut itt a Lk 9,54. Ahogyan bízott abban, hogy lerázhatja magáról Isten küldetését, most lekicsinyli Isten Igéjének, üzenetének erejét is. Jó, ha belegondolunk abba, hogy egy sokistenhívő erős, nagy és gazdag város népe vezetőivel együtt egy zsidó prédikálása hatására (mert szavai Isten erejét és igazságát hordozzák) szakít bűneivel, addigi züllött életmódjával, és nyilvánosan közösen bűnbánatot tart és megtér S ahogyan bebizonyosodott Jónás meghívásának az átruházhatatlansága, most bosszankodva tapasztalja Isten szavának erejét, és ennek következményét, bűnbánatukat, és Isten megbocsátását. És ez az a pont, ahol felragyog Isten egyetemes üdvözítő irgalmassága..De Jónást ez felháborítja, hiszen az asszír nép ellenség. Az izraeliták Istene miért irgalmaz egy idegen népnek?
Vajon nem ismerős nekünk Jónás kérlelhetetlensége? Nekem nagyon. Amikor foggal-körömmel ragaszkodom a saját elképzelésemhez, és nem akarom kiengedni a kezemből a kezdeményezést. Amikor hiába kopogtat Isten az ajtómon(vö.Jel 3,20), csak magamat akarom hallani és látni.
Nagyszerű végigkísérni Isten gyengéd, türelmes pedagógiáját Jónás könyvébe, amilyen finoman tanítja Jónást. .
Érdemes hozzáolvasni a két nappal későbbi, pénteki olvasmányt Ezekiel próféta könyvéből:
Ez 18,21-28.
Ezekiel által Isten a "gonosz"-ról és az "igaz"-ról beszél, és nem azonosítja egyiket sem a választott néppel, sem más néppel..A 21-23. vers végtelen irgalmáról beszél: "egyetlen elkövetett gonoszságáról sem emlékezem meg". Érthetjük ezt a Jónás könyvéből Ninive lakóira.
A Jónás könyve 4. fejezetének olvasásakor szembesülünk Jónás, és saját emberi romlottságunkkal:
"Azért akartam Tarsisba menekülni, mert tudtam, hogy jóságos és irgalmas Isten vagy, türelmes és könyörületes, aki megbánja a rosszat." Jón 4,2
1. hét.
Jón 3,1-10
Ninive, Asszíria egy nagy városa. Az asszír nép kegyetlen nép, mely a zsidókat különösen nem kedvelte. Jónás küldetése mai hasonlattal: menj el Szíriába az IÁ városába, és hirdesd, amit mondok neked!
Mivel Jónás megtapasztalja Isten mindenhatóságát,azt, hogy nem tud elmenekülni a prófétai küldetéstől, bár mindent megpróbált ("rühellé a prófétaságot" BabitsMihály: Jónás könyve), beáll a feladatba, s talán lehet benne nem kevés kajánság is, hogy megláthatja ennek az ellenséges városnak a pusztulását. Eszembe jut itt a Lk 9,54. Ahogyan bízott abban, hogy lerázhatja magáról Isten küldetését, most lekicsinyli Isten Igéjének, üzenetének erejét is. Jó, ha belegondolunk abba, hogy egy sokistenhívő erős, nagy és gazdag város népe vezetőivel együtt egy zsidó prédikálása hatására (mert szavai Isten erejét és igazságát hordozzák) szakít bűneivel, addigi züllött életmódjával, és nyilvánosan közösen bűnbánatot tart és megtér S ahogyan bebizonyosodott Jónás meghívásának az átruházhatatlansága, most bosszankodva tapasztalja Isten szavának erejét, és ennek következményét, bűnbánatukat, és Isten megbocsátását. És ez az a pont, ahol felragyog Isten egyetemes üdvözítő irgalmassága..De Jónást ez felháborítja, hiszen az asszír nép ellenség. Az izraeliták Istene miért irgalmaz egy idegen népnek?
Vajon nem ismerős nekünk Jónás kérlelhetetlensége? Nekem nagyon. Amikor foggal-körömmel ragaszkodom a saját elképzelésemhez, és nem akarom kiengedni a kezemből a kezdeményezést. Amikor hiába kopogtat Isten az ajtómon(vö.Jel 3,20), csak magamat akarom hallani és látni.
Nagyszerű végigkísérni Isten gyengéd, türelmes pedagógiáját Jónás könyvébe, amilyen finoman tanítja Jónást. .
Érdemes hozzáolvasni a két nappal későbbi, pénteki olvasmányt Ezekiel próféta könyvéből:
Ez 18,21-28.
Ezekiel által Isten a "gonosz"-ról és az "igaz"-ról beszél, és nem azonosítja egyiket sem a választott néppel, sem más néppel..A 21-23. vers végtelen irgalmáról beszél: "egyetlen elkövetett gonoszságáról sem emlékezem meg". Érthetjük ezt a Jónás könyvéből Ninive lakóira.
A Jónás könyve 4. fejezetének olvasásakor szembesülünk Jónás, és saját emberi romlottságunkkal:
"Azért akartam Tarsisba menekülni, mert tudtam, hogy jóságos és irgalmas Isten vagy, türelmes és könyörületes, aki megbánja a rosszat." Jón 4,2
A versben az Istenre vonatkozó minden jelző pozitív jó tulajdonság. Jónást felháborítja, hogy Isten jó. Jónás gőgből táplálkozó haragjában inkább meg akar halni
Jónás könybe rámutat az emberi gyengeségre, melyben a legnagyobb hiba az, amikor az életünket a saját kezünkben akarjuk tartani, bizalmatlanok vagyunk Isten iránt, rossz szemmel nézzük, ha Isten másokkal jó, Simogatóan gyengéd ugyanakkor az Úr minden szava, és a könyv nyitva hagyja a lehetőséget a megtérés előtt Jónásnak, és nekünk is.
