Imanap Békéscsabán és Gyulán
Komoly egyeztetések és nagy várakozások előzték meg február 22-t, amikor délelőtt Békéscsabán, délután Gyulán vettünk részt Jerikó imanapon.
A meteorológia szomorú, esős napot jósolt, de vidáman, és nagy várakozásokkal indultunk el. Gyula testvér kissé rossznéven vette, hogy hajnali 5-re adtam neki randit, de az úton a csokis műzliszelet hatására hamar felengedett. Isten is bejelentette jelenlétét, mert a közös imában nagy kegyelmeket éreztünk.
A békéscsabai Páduai Szt. Antal templomban a hangulat meleg, a hőmérséklet dermesztő volt. Minden kellemetlenségért, hidegért kárpótolt a helyi karizmatikus testvérek vendégszeretete, figyelmessége, áldozatkészsége. Az alkalom kezdetére mintegy 100 résztvevő érkezett. A dicsőítő zenekar tagjai a hideg ellenére tüzesen és lelkesen játszottak és énekeltek.Szigeti Antal plébános atya a kitett Oltáriszentség előtt vezette az engesztelő imaórát, amelyen szép imákkal gazdagította még szerény imafüzetünket. A szentmisét a magyar nemzetért ajánlottuk fel, melynek végén Gyula testvérem osztott meg több ismeretszavát az Úr gyógyító szeretetének kiáradásáról.
Ezután a békéscsabai karizmatikus közösség tagjaival imádkoztunk sokféle lelki és testi nyavalya megszűnéséért, majd a plébános úr meghívására tort ültünk az Etus két tragikus hirtelenséggel elhalálozott kacsája fölött. Isten fizesse meg nekik százszorosan!
Ezután irány Gyulával Gyulára!
Levente atya fogadott igen kedvesen mintegy 30 testvérrel együtt. Az imaórát az Oltáriszentségben jelen levő Jézus előtt tartottuk meg bensőséges imában. A szentmise után imádkoztunk a betegekért. A finom pogácsa mellett elhangzott, hogy a gyulai testvérek lelkesen készülnek a zarándoklatra.
Köszönjük, Uram, hogy megfázva, betegen mentünk el, és egész napi hidegben ücsörgés után meggyógyultan vezettél haza!
Köszönjük, Uram, hogy amennyit dolgoztunk ezért a napért, annak a százszoros örömét ajándékoztad nekünk!
Örökké megmaradó Szikla vagy, Uram, szerető Atya, Jó Pásztor, megölt Bárány, győztes Oroszlán!
Tiéd a dicsőség, a hála, és az imádás most és mindörökké! Amen!
A meteorológia szomorú, esős napot jósolt, de vidáman, és nagy várakozásokkal indultunk el. Gyula testvér kissé rossznéven vette, hogy hajnali 5-re adtam neki randit, de az úton a csokis műzliszelet hatására hamar felengedett. Isten is bejelentette jelenlétét, mert a közös imában nagy kegyelmeket éreztünk.
A békéscsabai Páduai Szt. Antal templomban a hangulat meleg, a hőmérséklet dermesztő volt. Minden kellemetlenségért, hidegért kárpótolt a helyi karizmatikus testvérek vendégszeretete, figyelmessége, áldozatkészsége. Az alkalom kezdetére mintegy 100 résztvevő érkezett. A dicsőítő zenekar tagjai a hideg ellenére tüzesen és lelkesen játszottak és énekeltek.Szigeti Antal plébános atya a kitett Oltáriszentség előtt vezette az engesztelő imaórát, amelyen szép imákkal gazdagította még szerény imafüzetünket. A szentmisét a magyar nemzetért ajánlottuk fel, melynek végén Gyula testvérem osztott meg több ismeretszavát az Úr gyógyító szeretetének kiáradásáról.
Ezután a békéscsabai karizmatikus közösség tagjaival imádkoztunk sokféle lelki és testi nyavalya megszűnéséért, majd a plébános úr meghívására tort ültünk az Etus két tragikus hirtelenséggel elhalálozott kacsája fölött. Isten fizesse meg nekik százszorosan!
Ezután irány Gyulával Gyulára!
Levente atya fogadott igen kedvesen mintegy 30 testvérrel együtt. Az imaórát az Oltáriszentségben jelen levő Jézus előtt tartottuk meg bensőséges imában. A szentmise után imádkoztunk a betegekért. A finom pogácsa mellett elhangzott, hogy a gyulai testvérek lelkesen készülnek a zarándoklatra.
Köszönjük, Uram, hogy megfázva, betegen mentünk el, és egész napi hidegben ücsörgés után meggyógyultan vezettél haza!
Köszönjük, Uram, hogy amennyit dolgoztunk ezért a napért, annak a százszoros örömét ajándékoztad nekünk!
Örökké megmaradó Szikla vagy, Uram, szerető Atya, Jó Pásztor, megölt Bárány, győztes Oroszlán!
Tiéd a dicsőség, a hála, és az imádás most és mindörökké! Amen!
