LELKI ÚTRAVALÓ - ÉN VAGYOK A VILÁGOSSÁG

Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, nem járhat a sötétségben, hanem övé lesz az életnek világossága. János 8,12



Uram!

A sötétséget Te ismered igazán. Te: a világosság! Én inkább csak sejtem a nagyságát, és ezért félek tőle. Az a kis fény, mely értelmem mécsesében pislákol, képtelen a sötétség rejtélyeibe behatolni. Elnyelik. Mindenfelé kikutathatatlan mélységek vannak előttem. Itt van a saját szívem. Váltakozó hangulataival minduntalan kínos meglepetések elé állít. Körülöttem az embervilág. Azt hiszem, minden ember a boldogságát keresi. Mégis egymást a kétségbeesésig gyötrik. S ha a bennem égő világosság ilyen kis távolságokra nem elégséges, hogyan is tudná megfejteni az élet, a múlt, a jövő, a bűn, a halál, vagy az örökkévalóság kérdését? Igazad van, ha magamban járok, sötétségben járok.

Uram!

Senkire sem szorulok rá annyira, mint reád. Amióta a földre jöttél, nem kell az embernek tehetetlenül beletörődnie a sötétség tényébe. Ha követésedbe szegődöm, Te a szívembe pazar fényt szórsz. Mint annyi más híved életét, az enyémet is áldássá tudod tenni társaim számára. A Te világosságodba beletartozik a múltam és a jövőm. Nem sötét még a Halál Völgye sem, ha Veled haladok át rajta. A cél pedig, amely felé vezetsz, a rejtélyek nélküli, világos örökkévalóság.


Lelki útravalónk Ordass Lajos: Útravaló című kötetéből való.

Follow by Email