"LEGYETEK TEHÁT ÉBEREK!" Mt 25,13


A szellemi hadviselés sokszintű, sokoldalú jelenség, amely elsősorban az Isten és a Sátán, az angyalok és a démonok közötti konfliktust foglalja magába. Annyira keveset tudunk ennek világáról, hogy bár belemélyedni lenyűgöző, de spekulatív dolog. Fikciók kitalálására ösztönöz, amelyeket nehéz teológiailag megragadni.

Az Ige sokkal tisztábban írja le az ördög valóságát, aki hazugságainak fogságában tart embereket. A magvető példázatában (Máté 13:1-23.) Jézus a magvakat felcsipegető "égi madarak" kifejezéssel jellemzi a démonokat, akik elrabolják az igazság megértését annak a szívéből, aki hallja az evangéliumot. Félreérthetetlen a keresztények szerepe az imádkozásban, és hatalmuk a Szent Szellemmel való együttműködésben, amellyel meg kell törniük azt a démoni vakságot, amely férfiakat és nőket elválaszt az Evangélium világosságától.

Az Újszövetség a keresztények egyik feladatkörét a katonákéval hasonlítja össze, mind a helytállás, mind pedig azoknak az isteni fegyvereknek a használata szempontjából, amelyekkel le lehet rombolni a gonosz erődítményeit. A keresztényeknek meg kell ismertetniük a "mennybéli fejedelemségekkel és hatalmasságokkal Istennek sokféle bölcsességét", hogy nyilvánvaló legyen az Ő kegyelme, ami a keresztben jut kifejezésre (Efézus 3:10-11.); le kell leplezniük a sötétség szándékait és cselekedeteit (Efézus 5:11.); ellen kell állniuk a gonosz ármánykodásainak, és tevékenyen fel kell lépniük azok ellen (Efézus 6:10-18.); valamint le kell győzniük a gonoszt, hogy megtörjék az emberi jellemre gyakorolt hatását (I. János 2:12-14.).

A legtöbb dolog, amivel te és én naponta foglalkozunk, tévedés, gyarlóság és természetes lényünk testi gyengesége, minden magunkkal hurcolt érzelmi és lelki teherrel együtt. Mindezeken túl valamennyiünk életében megvannak a bűn egyéni területei, amelyek gyötörnek, vádolnak és rémisztő rendszerességgel elgáncsolnak minket. Ha ez még nem volna elég, akkor a világ szellemének pénzsóvársága, élvezetei és humanista tetszelgései nyomasztanak valamennyiünket. Ezekben a csatákban vagy általuk, sőt esetleg a csatáktól függetlenül is, az ördög elvesz mindent, amit csak tud, és súlyosbítja megoldatlan érzelmi problémáinkat, a minket szorongató bűnöket és tudatosan elkövetett buta hibáinkat. Olyanok vagyunk, mint egy aprólékosan beállított óraszerkezet, amibe kavicsot szórtak. Az, ami az eredeti terv szerint megfelelően működhetett volna, tönkremegy, és egy idegen, külső befolyás hatására rosszul kezd járni.

Az, hogy támadás alatt vagyunk, nem jelenti azt, hogy nincs védelmünk. Isten szerető és védelmező jelenléte a mi pajzsunk minden pillanatban a vaktában indított támadásokkal szemben. Ha vétkezünk, a bennünk lakó Szellem azonnal működésbe lép tudatunkban, hogy meggyőzzön minket törvényszegésünkről. Egy darabig általában ellenállunk. Megpróbáljuk megmagyarázni, mit miért tettünk. Ha sokáig tart a keményszívűségnek ez az állapota, akkor abban a veszélyben vagyunk, hogy megszomorítjuk a Szentlelket. De Ő folyamatosan kérlel minket, és azon fáradozik, hogy megbánjuk bűnünket és visszatérjünk Őhozzá.

Ha engedelmeskedünk a Szentléleknek, és nem vágyakozunk arra, hogy kielégítsük a test kívánságait, akkor megtérünk, és bocsánatot nyerünk. "Az igazság mellvasa" megtisztítja tudatunkat, és eltakar minket az ellenség vádlásának nyilai elől. De ha kitartunk bűnünkben és megtagadjuk az azzal való leszámolást, akkor helyt adhatunk az ördögnek (Efézus 4:27.), megnyitjuk életünket körmönfont behatolása előtt. Tudnunk kell, hogy Isten meg akar nekünk bocsátani, és meg akar minket védeni a gonosztól, jobban, mint mi magunk (lásd János 17:15.). A mi Urunk nagyobb és hatalmasabb, mint a pokol összes hordája. Ha szívünket alázatosan alávetjük Neki, ha hajlandóak vagyunk kezünket a bűntől megtisztítani, és kitartunk az Ő követésében, akkor ezeknek a szavaknak a kimondása után: "Távozz, gonosz!", ez meg is történik (Jakab 4:6-10.).

Vannak olyan dolgok, amelyeket nem egy szemináriumon vagy egy könyvből tanulunk meg, hanem "ránk ragadnak" a csata folyamán. Nyitottaknak kell lennünk és meg kell engednünk, hogy Isten kiképezzen minket az ellenség körmönfont dolgainak felismerésére. Bárcsak támasztana Isten olyan férfiakat és nőket, akik készek az Ő szemével látni, és elkötelezik magukat amellett, hogy az Ő hatalmával ellensúlyozzák a sötétség birodalmát napjainkban!