Dér Katalin: Próféciák a végidőkről V. rész


Dicsértessék a Jézus Krisztus! 
Kedves Hallgatóim, a végidőről szóló sorozatban legutóbb Dániel próféta könyvének 2. fejezetét olvastuk, amely a babiloni király Nebukadnecár álmáról és Dániel próféta ehhez fűzött magyarázatáról szól. A király álmában egy hatalmas szobrot lát, amelyről kiderül, hogy az a világtörténelemben föllépő nagyhatalmakat jelképezi. Világon – persze a próféta – nem az egész földgolyót érti, hanem az üdvtörténet szempontjából legfontosabb területeket, ahol Jézus Krisztus működött, ahol az ősegyház terjedni kezdett, - tehát a mediterrán térséget, a Szentföldet persze, meg a Közel-Keletet. Láttuk az eddigiekben, hogy mely nagy hatalmak ezek a szoborban. A szobor arany feje a babiloni birodalom, ezüst vállai és karjai az erre következő méd-perzsa uralmat jelképezi, bronzból való oldala Nagy Sándort és a makedón nagyhatalmat, és akkor következnek a szobor lábszárai, ezek vasból vannak, lábfejei és lábújai pedig részben vasból, részben agyagból. Nos, ez a vassal szimbolizált negyedik nagyhatalom a makedón uralmat a Krisztus előtt II. században tényleg fölváltó római birodalom. Tehát a vas a római birodalom, és ez a mai témánk. Hát miért foglalkozunk mi a római birodalommal? Gyorsan ide előre teszem a mondanivalómnak a lényegét. A Római Birodalom, mármint annak a nyugati fele, mert a keleti rész, az most nem tartozik ide, tehát ez a birodalom elvben Kr. után 476-ban elbukott. Ám, a próféta szerint utána nem lesz több. Nem lesz egy ötödik, egy újabb nagy birodalom a történelem során, hanem ennek a negyediknek, a római típusú hatalomnak, és vele az egész világtörténelemnek vet véget az isteni beavatkozás. A világtörténelem, mint nagyhatalmak története véget ér, és beköszönt Isten országa, uralma.
Így olvasom Dániel II. fejezetében: „A hatalmas hegyről emberi kéz érintése nélkül levált egy kő, ez leütötte a szobornak a vas- és agyag lábát, és darabokra zúzta. Egyszerre összetört a vas, az agyag, a bronz, az ezüst és az arany – tehát az egész szobor – és olyanná lett, mint nyáron, szérűn a por, melyet felkap a szél, úgy, hogy nyoma sem marad. A kőből pedig, amely lerontotta a szobrot egy nagy hegy lett, és ez betöltötte a földet.” Ez az álom, és Dániel magyarázata pedig a 44. verstől a következő: „Az ég Istene olyan birodalmat támaszt, amely nem szűnik meg soha, – ez a birodalom nem száll át más népre – összetöri és elpusztítja az összes többi birodalmat maga azonban állni fog mindörökké.” Hát, ez a helyzet. Hogyan lehetséges, hogy a sorban negyedik birodalomnak, a rómainak nem lesz vége a történelem során, az isteni beavatkozásig? A végidőig, amikor tudjuk Róma bukása már több mint 1500 éve bekövetkezett. Hát mit jelent ez? Mit jelent, hogy elbukott ugyan, és még sem ért véget, hanem mindmáig fönnáll valamiképpen? Hogy hiába szűnt meg 476.-ban, valamiképpen mind a mai napig tart és fenn áll, és ma is itt Európában egy ilyen római típusú hatalmi struktúrában élünk. Persze nem annak az ókori formájában, de abban a típusban, tehát abban a hatalmi struktúrában élünk máig. Hát, mit jelent ez vajon? Ennek eredünk ma a nyomában.


 A próféta így írja le a negyedik birodalmat, tehát az antik római birodalmat, 2 fejezet, 40. verstől, idézem: „A negyedik birodalom kemény lesz, mint a vas. A vas mindent összetör és összezúz. Miként a vas mindent összezúz, ez is törni és zúzni fog.” Így Dániel, tehát Róma vasbirodalom, és ez az anyag nagyon pontosan adja vissza a lényegét. A római birodalom ősi magva egy kicsiny jelentéktelen település volt, a mai olasz főváros területének pici töredéke, és annak a közvetlen környezete. Ez a Róma szisztematikusan meghódította előbb a környező népeket, Itália félszigetnek a területét, majd a Kr. előtti III. századtól pedig kilépett a félszigeten túlra, és pedig éppen akkor, amikor elkezdett vasfegyvereket használni. Gyökeresen átalakult a római hadászat, olyan stratégiát vezettek be az addig használatos, más népeknél is általában elterjedt hadakozási mód helyett, amely Róma hadseregét gyakorlatilag legyőzhetetlenné tette. Úgy, hogy végül a birodalom legnagyobb szárazföldi kiterjedése, az körülbelül 6 millió négyzetkilométer lett, 6 millió négyzetkilométer. Uralma alá tartozott Itália, az Alpok vidéke, a Duna folyása végig, a mai Franciaország és Nagy Britannia nagy része is, az Ibériai félsziget és Észak Afrika, a Közel-Kelet Mezopotámiáig, Kis Ázsia, a Balkán félsziget, a Kárpát medence, ugye Pannónia nagyrésze, a Kárpát medence nagyrésze. De Rómától függő viszonyban volt a Fekete Tengernek az északi partvidéke is. Hát még elmondani, elsorolni is sok, ezzel a Római Birodalom az ókor legnagyobb kiterjedésű nagyhatalma. Ám, de az, hogy Róma vashatalom volt sokkal többet jelent a jó minőségű vasfegyver használatánál. A vas, amiről Dániel beszél a római hatalom alapelve, jelképe az élet minden területén. Hát, csak egy pár példára van itt időm. Először a római hatalom küldetését, hitvallását legnagyobb költője, Vergilius fogalmazta meg az Aeneis című eposzában, amely a rómaiak legendás ősatyjáról, meg a birodalom kezdeteiről szól. Krisztus előtt 29 és Krisztus után 19 között írta Vergilius – tehát akkor, amikor Jézus megszületett valahol a birodalom egy távoli csücskében, Betlehemben. Ez a hitvallás, most szó szerinti fordításban így hangzik: „Más népek kiemelkednek a tudományban, a művészetben, a bölcseletben, ám, de – figyelem – ám, de te római arra ügyelj, hogy a népeken úr légy. Ez a te művészeted, meg az, hogy megszabd a béke szabályait, kíméld azt, aki megalázkodik előtted, de tipord el, aki magasra emeli fejét.” Borzalmas, hát, ez ugye, ez világos beszéd. Ez a római történelmi és politikai gondolkodás, világlátás krédója. Hódítani, uralkodni minden áron, a legagyafúrtabb eszközökkel. Ilyen eszköz, hogy csak a máig legismertebbet említsem a „Divide et impera!” – oszd meg és uralkodj elve. Figyeljük csak meg, hogy milyen sikeresen tanulták el ezt a rómaiaktól a mai hatalmak, nagyhatalmak is. Például a rómaiak az oszd meg és uralkodj elv nevében konfliktusokat gerjesztettek egy-egy térség népei között, majd beavatkoztak a konfliktusokba az egyik népnek az úgymond védelmében, és végül megszállták mind a két vitázó félnek a területét, mind a kettő Róma martaléka lett. Nahát, így kell ezt csinálni, ugye, oszd meg és uralkodj. Másodszor az ókori történetírók szerint Róma viharos, gyors növekedését nemcsak vasfegyvereinek és hadászatának köszönhette, hanem még inkább zseniális, újszerű, és szintén vaskemény államszervezetének. Itt a zsenialitás abban állt, hogy a római államszervezet úgynevezett kevert vagy vegyes államforma volt. Egyensúlyt teremtett a monarchikus, az oligarchikus meg a demokratikus hatalmi elem között. Ezek kölcsönösen ellenőrizték, egyensúlyban, sakkban tartották egymást kőkeményen vagy inkább vaskeményen. Hát nem ugyanilyen típusában a mai, úgynevezett demokratikus hatalmak felépítése is? Kevert államforma. Rómában a monarchikus elemet a két konzul, majd a császár hordozta, ma az államfő vagy a miniszterelnök. Az oligarchikus elemet a nagyhatalmú emberek tanácsa, a szenátus jelentette, ma ez az országgyűlés. A demokratikus hatalmi elem pedig a népgyűlés volt Rómában, a mai Európában ennek felelnek meg az olyan népuralmi intézmények, mint a választások, népszavazás és hasonlók. Már is egy félelmetes párhuzam, kevert államforma, jó. Harmadszor, tudjuk, a hatalom gyakorlásának kiemelt eszköze a jog. Közhely, hogy a mai európai jogrendszerek alapja a római jog. Az egyetemi hallgatók ma is a római jogot tanulják legelőször, amikor belépnek a jogi egyetem kapuján. Nos, e jogrendet szintén méltán nevezem vas jognak. Ez nagyon bonyolult, nem is megyek bele, csak egy példát mondok. Míg például a bibliai jog és törvények alapjában, középpontjában az ember védelme állt, hát a római jog középpontjában a magántulajdon védelme. Már a legelső írott dokumentumok óta, már a Krisztus előtti VI. századtól, az úgynevezett 12 táblás törvényektől ez a helyzet. Hát, hát ugye, ember a középpontban, magántulajdon a középpontban. El se lehet képzelni ennél mélyebb szemléletű különbséget. Negyedszer, a művészet, nos, hát furcsa, de ebben is a vas logikája uralkodik. Megint csak egy összehasonlító példa. Ha összehasonlítjuk a görög és a római művészetet, látjuk, hogy a görög művészet lényege az a katarzis, vagyis az ember megtisztulása a műalkotás által, míg a római művészet központi gondolata a hatalom. Bizony, a hatalom dicsérete, dicsőítése, istenítése. Félreértés ne essék a római művészek – főleg az irodalomban – hatalmas, nagyszerű alkotásokat hoztak létre, csakhogy éppen ezek valamilyen módon mindig a hatalom körül forognak. Akár a hatalmat istenítő, akár az azzal szemben kritikus, ellenzéki műveket veszem. Hatalom. Ötödször, a vallás. Hát, van-e olyan, hogy, hogy vasvallás? Van. Hogyne volna, van. Jézus születésekor az első egyeduralkodó Augustus volt hatalmon, aki még nem követelte meg nyíltan személye istenítését, ahogy a későbbi császárok, habár eltűrte azt. De, a legfőbb törekvése egy legalább ennyire veszélyes törekvés volt, az, hogy a vallás feje is ő, a politikai vezető legyen, császár és pontifex maximus, legfőbb főpap egy személyben, ez borzalmas. Ezzel kezdetét vette az állam és a vallás baljós összefonódása, amely olyan hatalmas károkat okozott az Egyházban, különösen a középkorban. No, összefoglalva a dánieli szobornak a vas lába, az a vas Róma, vasfegyver, vasállamszervezet, vasjog, vasművészet kérem, vasvallás, ha szabad így mondanom ezeket. Vázlatosan ezek a Római Birodalom szellemi alapjai. És hogyan él tovább mindez mostanáig? Hát, az a legkisebb, bár jellegzetes dolog, hogy a császár cár szó az egyeduralom megszerzését először megkísérlő római Julius Cézár, cézár=császár nevének az átvétele. A középkori és a későbbi uralkodók ideálja, Nagy Károlytól legkésőbb a VIII., IX. századtól kezdve, ideáljuk a Római Birodalom volt és bevallott céljuk ennek a letűnt egységes nyugat Római Birodalomnak a helyreállítása, a restaurálása – persze a saját uralmuk alatt. Ezek az uralkodók gyakran egyenesen római királynak, német római császárnak, meg hasonlónak neveztették magukat. Létrejött az úgynevezett Német-Római Birodalom, sőt eredeti nevén Szent Római Birodalom. III. Ottó pedig még császári pecsétet is vésetett azzal a körirattal, hogy „Renovatio imperii romanorum” A Római Birodalom megújulása, helyreállítása. Hát, ugye ez volt a propaganda, ez volt a cél. És vég nélkül lehetne sorolni a Rómát utánzó törekvések jeleit a későbbi történelemben. Ez volt, a Római Birodalom, az orosz cárok ideálja is, hogy úgymond Oroszország a harmadik Róma legyen. Erről álmodozott Napóleon, Mussolini és Hitler. Hitler, aki közismerten nagy-nagy csodálója volt az ókori Rómának. És most úgy tűnik, ugyancsak valami efféléről ábrándozik az az Európai hatalom, amelyet Európai Uniónak nevezünk. Az Európai Unió, hát már a felszíni hasonlóságok szembe ötlők. Az Európai Unió területe az nagyjából lefedi a Római Birodalom európai területeit. Az sem véletlen, hogy gőzerővel, nagy-nagy anyagi támogatás mellett folyik a Római Birodalom határvidékeinek a kutatása, ugye ide tartozik Pannonia Aquincum is. És bevallottan miért? Azért, hogy megtalálják a Római Birodalom sok évszázados tartósságának titkát, miért tartott ez ilyen hosszú ideig, és kövessék a titkot. Az Európai Unión belüli szabad mozgás, költözködés és munkavállalás, az egységes pénz bevezetése, az euro, az egységes kereskedelmi rendszer, és egységes oktatási szisztéma, egységes bürokrácia, egységes jogrendszer, egységes, de legalább is közös nyelv szorgalmazása – hát, mindezekben a dolgokban az Európai Unió a Római Birodalomnak a mintáját követi. Már nemcsak gazdasági közösség, aminek mondjuk indult, de egyre gyakrabban avatkozik politikailag is a tagjai belügyeibe. Lásd legutóbb a migránsok kvóta szerinti elosztásának az erőltetését, zsarolással a tagállamok ellenkezése dacára. A végső cél úgy tűnik – olyan, mint a Római Birodalomban – a szuverén közösségek, nemzetállamok felszámolása, bár más eszközökkel, mint a régebbi nagyhatalmaknál, gazdasági szankciókkal, pénzügyi zsarolással és hasonlók. De, ezek azért nem kevésbé diktatórikusak, ugyanannyira. És egyáltalán, a cél úgy tűnik minden olyan intézmény legyengítése, ha lehet lerombolása végül, a nemzet mellett a családé, meg az Egyházé, amelyek az egyéneknek az identitását, az önazonosságát erősítik és garantálják. Csakhogy erre bekövetkezett az első kilépési kísérlet, a brexit, az első repedés, amely hasonló gondolatoknak a csíráját ültette el más tagállamokban is. Szóval az EU egysége megrogyni, bomlani látszik. Miért? Mert minél szorosabbra akarja fogni a központi hatalom az egységesítésnek a gyeplőjét, annál inkább gyorsítja az ellenkezőjét, a bomlás folyamatát. Úgy, hogy már a történelemben is láttuk, hogy az ilyen római típusú, erőszakos, nemzet- és emberellenes, egységesítő nagyhatalmak egyre rövidebb életűek voltak, és némelyik még az alapítója életében véget ért, mondjuk Hitler. Na, most van még egy érdekes dolog a próféciában, Azt mondja a próféta, hogy a szobor vas lábújaihoz idegen elem, agyag vagy cserép keveredik. Ez a Római Birodalomba a Krisztus utáni II. századtól több évszázadon keresztül bevándorló, beözönlő, barbár, migráns tömegeket jelképezi. Ez teljesen világos, a cserépkultúrát. Hát, bizony ismerős a jelenség, hasonlót élünk át most is. És figyelem, mi következett? Az, hogy a beözönlő barbárok szépen beépültek a birodalomba. A római hadseregbe először is, majd a politikai vezetésbe, és végül így belülről szétvetették ezt a hatalmas birodalmat. Így mondja, maga Dániel, hogy ez az elegyes, tehát római-barbár birodalom részben szilárd, részben törékeny lesz. Mert a különböző kultúrájú emberek ugyan összefognak keveredni, de eggyé válni, egységessé, egységes állammá nem fognak összeforrni. A vas ugyanis nem vegyül az agyaggal, teszi hozzá ugye Dániel. Hát, ez lett a Római Birodalom veszte és vége 476.-ban. A Római Birodalmak után új nevű birodalmak jöttek, új nevű birodalmak, bezárólag most az Európai Unióval. És lehetséges, hogy ezt is felváltja majd valami újabb. De, Isten szemében csak a nevük változik, a lényegük ugyanaz, a római egységes – ez a lényeg – központi egységes birodalom eszméje. Amelyet hol tudatosan, hol ösztönösen, de mind követtek eddig a történelemben, és az EU is követi. Hát, ezért van, hogy a prófécia szerint nem lesz olyan új, ötödik hatalmi alakzat, amely a lényegben, ebben a lényegben különbözne a hajdani Rómától. Ezért, Róma ma is jelen van, és a prófécia szerint jelen lesz a világ végéig ez a fajta hatalmi törekvés.
Amikor az a bizonyos kis kő emberi kéz érintése nélkül ledönti az egész szobrot, Isten véget vet a világbirodalmak történetének, és idézem a prófécia végét: „És olyan birodalmat támaszt, amely nem szűnik meg soha, ez a birodalom nem száll át más népre, összetöri és elpusztítja az összes többi birodalmat, maga azonban állni fog, állni mindörökké.” És ez lesz az Isten országa.