Próféciák a végidőkről Dér Katalin előadása 2. rész

Dicsértessék a Jézus Krisztus! 
Kedves Hallgatóim, két hete új sorozatba kezdtünk, itt a Mária rádióban, amelyben a végső dolgokról, a végidőről és a világ végéről szóló tanításokat, bibliai próféciákat tekintjük át. A sorozat címe egy kérdés: Mik lesznek ezután? Vagy mik lesznek az utolsó napokban? A kérdés Nebukadnecár babiloni uralkodóban merül fel a Dániel könyve szerint 2. fejezet, 29-es versben, és a nagy király Dánieltől vár választ rá, és meg is kapja azt. Az első adásban néhány bevezető témáról és alapfogalomról beszéltem. Arról, hogy miért nehéz, és kényes dolog a vég, a világvég kérdéseivel foglalkozni, és miért szükséges mégis napjainkban, hogy az Egyház erre vállalkozzék. Szó volt azután a végidő és a világ vége gyakran összemosott fogalmainak a döntő különbségéről. Aztán Isten megváltó művének a szakaszairól, és arról, hogy hogyan helyezkednek el ezen belül a végső események. Valamint arról is, hogy miért nem adott Isten kinyilatkoztatást az Emberfia, Jézus második eljövetelének, illetve a jelen világ végének, a földi történelem lezárásának a pontos idejéről. Nem, nem adott. Míg, ezzel szemben a második eljövetelt és a világ végét megelőző, sötét, válságos időszakról, az úgynevezett végidőről sok próféciát nyilatkoztatott ki. Tehát ezek voltak a bevezető kérdések, itt tartottunk, és most pedig innen szeretném folytatni.
Tehát az eljövetel, a második eljövetel pontos idejéről nincs kinyilatkoztatás. Az evangéliumok erről is beszámolnak, a legbővebben pedig a Márk evangélium 13. fejezetének 32-es verse. Itt Jézus azt mondja, hogy azt a napot és azt az órát nemcsak a Fiú nem ismeri, – ahogy a többi evangélium mondja – de még az angyalok sem, egyedül az Atya. Tehát nem ismerjük, mi sem. Emiatt terjedt el az a nagyon gyakori tévedés, hogyha a végnek a pontos idejét nem tudjuk, akkor semmit nem tudunk róla, tehát akkor nem is kell, meg nem is érdemes foglalkozni vele. Hát, ugye ezen messziről látszik, hogy mekkora csúsztatás, az időpontját nem tudjuk, de nagyon sok mindent tudunk vagy tudhatnánk. Úgyhogy éppen ezért, ezzel szemben a Biblia az előjeleket, a történelem, e világi történelem lezárásának jeleit, az úgynevezett végidő sajátosságait, a második eljövetelt megelőző válság periódusnak a sötét természetét és sajátosságait igenis tudtunkra adja. És azt mondja, hogy ezeket ismernünk kell, mert ez a válságszakasz olyan nehéz lesz, olyan hitpróbáló kor, amelyben csak az tudja majd megőrizni a hitét, aki fel van rá készülve, aki fölkészülten várja. És még azt is mondja Jézus, hogy amikor viszont ezek az előjelek bekövetkeznek, no, akkor a természeti törvény bizonyosságával követi az Emberfia második eljövetele, és a jelen világ vége, a természeti törvény bizonyosságával. Pontosan ez a lényege a fügefa hasonlatnak Máténál, a 23. fejezet 32-es és 33-as versében, ahol Jézus így beszél: Vegyetek példát a fügefáról, amikor hajtása már zsendül, és levelei kibontakoznak, akkor tudjátok, hogy közel a nyár. Így, ugyanígy, amikor ezeket – tudniillik az előjeleket – látjátok, akkor magatok is megállapíthatjátok, hogy az Emberfia már közel van, már az ajtóban van. No, tehát az, hogy Jézus újra eljön, hogy lesz második eljövetel, olyan bizonyos, mint ahogy a természeti törvények bizonyossága, sőt ennek az eseménynek lesznek felismerhető, konkrét, világos előjelei – illetve hát, máris vannak ilyenek – olyan jelenségek, amelyekből következtetni lehet arra, hogy mennyire van közel az Emberfia, mikor van már az ajtóban. Úgyhogy így föl lehet készülni erre a dologra. Még mindig a bevezető kérdéseknél maradnék egy kis ideig. A második eljövetellel kapcsolatban, a Bibliában, egy sajátos kettőséget látunk, egy kettősséget. A Biblia egyszerre ábrázolja ezt váratlan eseménynek, meg nagyon is várt eseménynek. Érdekes, különös hasonlatokat használ az Úr, mikor azt mondja, az Emberfia úgy jön el, mint a tolvaj, az éjjeli rabló, úgy csap le, mint a tőr, vagy úgy csap le, mint a villám, váratlanul – de, nem ez a normális. Nem, nem az a normális, hogy Jézus eljövetele váratlanul érje az embert, nem, hiszen Isten annyi jelet, annyi próféciát küldött evvel kapcsolatban. Ez a váratlanság nem normális, hanem tragikus dolog, ez egy tragikus dolog. És a világban lévők, a világban lévők élik majd meg így Jézus eljövetelét, váratlan tragédiaként. Váratlan tragédiaként, mert az utolsó időkben a sátáni megtévesztés, a szellemi zavarkeltés, a bizonytalanság, a zűrzavar, az olyan nagy lesz, hogy a világ nem lát meg semmit, ami Istentől jön, nem képes rá. Ahogy már, hát, ma is bizony ezt látjuk, a világ nem hajlandó észrevenni a jeleket, mert úgy belemerül a köznapokba, az anyagi, fogható valóságba, hogy már nem lesz képes csak észlelni, érzékelni sem a szellemi dolgokat, nemhogy megérteni. Vak és süket lesz a világ Isten dolgaira. Éppen, ahogy Noé korában, Jézus szava szerint, a vízözön előtt – közvetlen előtte – ettek és ittak az emberek, nősültek és férjhez mentek és nem vettek észre semmit, na, ugyanígy lesz az Emberfia eljövetelekor is, mondja Jézus. Ez borzalmas. De ti, ti ne, ti tanítványok nem jártok a sötétben, ezért legyetek éberek, legyetek tehát éberek. És akkor a Márk evangélium a 13. fejezet 35-ös versében hozzá tesz ehhez még valamit, – mármint az eljövetelnek az úgymond váratlan voltával kapcsolatban – hogy ugyanis az éjjel lesz. Éjjel, persze Márk nem valami pontos időjelzést ad, hanem szellemi éjszakáról beszél. Ezt mondja Jézus: Nem tudjátok mikor érkezik meg a ház ura, lehet, hogy alkonyatkor, lehet, hogy éjfélkor, vagy kakasszóra, vagy hajnalban. Hát ezek az este meg az éjszaka szakaszai, ezekről beszél itt Jézus, a szellemi sötétségről beszél, és akkor folytatja a lényeggel, 36. verstől: De akármikor is jön, ne találjon alva titeket, ha hirtelenül megérkezik. Amit nektek mondom, mindenkinek mondom legyetek éberek, legyetek éberek, vigyázzatok, figyeljetek, vigyázzatok magatokra, őrködjetek. Ezt Jézus oly sokszor hangsúlyozza az ilyen végidőről meg világ végéről szóló beszédeiben, hogy figyelmeztetését valószínűleg nagyon komolyan kell vennünk. Nos, hát akkor tegyük is ezt. És ismerjük meg, hogy mi mindent mond Isten erről. Először is háromféle támpontot ad. Tehát nagyon jó, ha rendszerezzük így a dolgokat, 3 típusú próféciát ad, mindegyikből többet. Amelyekből tudni lehet az időt, amikor az Emberfia – nem az eljövetelt – amikor közel van, amikor az ajtó előtt van. Tehát nem a pontos eljövetel idejét, hanem amikor közel van. Ebben a három típusban a kulcs szó, az az idő, mert az mindegyikben előfordul. Tehát vannak az idők rendjéről, sorrendjéről szóló próféciák, az idők meghatározásáról és végül az idők jeleiről szóló próféciák. És mindegyikkel kapcsolatban – hát ez mondanom se kell – a legnagyobb óvatosságra van szükség, mert ezeket könnyű rosszul értelmezni. Oktalan félelmeket és hamis, sőt kifejezetten istentelen hiedelmeket keltve az emberekben. Amint az meg is történik, nagyon is gyakran. Hát, most nézzük sorra, hogy mi jellemzi ezeket, persze csak röviden. Az idők rendjéről szóló próféciák, azok az úgynevezett perspektivikus vagy történelmi vázlat próféciák. Ezek általában a próféta korától a második adventig, a második eljövetelig zajló folyamatokat tekintik át vázlatosan. Tehát egy vázlatos képet adnak a történelem folyásáról. hát, ilyen perspektivikus vagy történelmi vázlat prófécia található a Jelenések könyvében, vagy például a Dániel könyve 2. fejezetében – amelyet majd részletesen is elolvasunk – most elég legyen annyi, hogy ez a prófécia négy világbirodalomról szól, amelyek egymást követik a történelemben, és végül az utolsó is megsemmisül, és ekkor következik el Isten uralma, Isten országa. A második típus, az idő meghatározó próféciák, ezek vagy valamiféle időtartamot adnak meg, amely után döntő fordulat áll be a világban, illetve amely után bekövetkezik majd a második eljövetel és a világ vége. Tehát vagy valami időtartamot, vagy pedig egy-egy jellemző eseménnyel határozzák meg ugyanezt, persze, persze mindezt jelképesen. Nos, hát kérem, szépen ezek a próféciák igénylik a legnagyobb óvatosságot, a legnagyobb óvatosságot. Miért? Nos, hát azért, mert olyan szimbolikus képek jelennek meg bennük, amelyek értelme bizony gyakran nem eléggé világos, vagy egyszerre van több értelmük is, vagy lehetséges több értelmük is. Vagy végül olyanok ezek, amelyeket eleve nem érthetünk meg előbb, csak azután, mikor már megvalósultak. Tehát ez az egyik ok, így a rejtelmeknek az oka, és azután vannak ezekben a fajta próféciákban (jelképes) – tehát – számok, jelképes vagy valós számok, amelyeket aztán persze mindenki másképpen értelmez, így próbálva meghatározni, hogy mikor is lesz – úgymond – vége a jelen világnak. Természetesen a mai naptár szerint, amely megint csak abszurd. Szóval ezek, ilyen elvetélt kisérletek, hiszen Jézus világosan megmondta, hogy Isten erről nem adott kinyilatkoztatást, a pontos időről. Úgyhogy én ebbe nem is fogok nagyon belemerülni, még csak éppen annyira majd, – ha rá kerül a sor – amennyire ez föltétlenül szükséges. Tehát ez volt a második típus, az időt meghatározó próféciák. A harmadik azoknak a próféciáknak a típusa, amelyekről ellenben részletesen lesz szó, az idők jeleiről szóló próféciák ezek. És ezek számunkra legesleg fontosabbak. Az idők jelei olyan sajátos történések, jelenségek, új jelenségek, amelyek főként, ha együtt lépnek fel – tehát egy időben egyszerre lépnek fel – akkor jelzi, hogy Jézus már közel van, már az ajtó előtt van. Ilyen, idők jelei próféciákat találunk a Máté evangélium 24. fejezetében, a Márk 13. és a Lukács evangélium 21. fejezetében. Ezek – mind a három – Jézusnak az úgynevezett nagy apokaliptikus, tehát föltáró, beszédjét tartalmazzák, apró módosításokkal. Tehát ezekben vannak, és néhány Pál-i levélrészletben, valamint persze a Jelenések könyvében is, az idők jelei próféciái. Hadd szögezzem le gyorsan, a Biblia szerint a második eljövetel, az nyilvános,k8 látható, kozmikus esemény lesz. Mind a három jelző fontos, megismétlem: nyilvános, látható, kozmikus esemény lesz. Olyan, mint a villám, hogy mindenki látja még Jézusnak az ellenségei is világosan látni fogják. Erre vonatkozóan Jézus, ebben a bizonyos, nagy apokaliptikus beszédében a következő kijelentést teszi, Mátéból idézem a 24. fejezet 23. versétől, de kihagyásokkal, kihagyásokkal idézem, ezt mondja Jézus: Akkor, ha valaki ezt mondja nektek, íme, itt a Krisztus, vagy amott ne higgyétek, mert hamis Krisztusok, és hamis próféták támadnak, állnak majd elő. Jeleket és csodákat tesznek, hogy megtévesszék, ha lehet, még a választottakat is. Íme, előre megmondtam nektek, ha tehát azt mondják nektek, íme, a pusztában van, ne menjetek ki, íme, a belső szobákban, ne higgyétek, mert, ahogy a villámlás keletről támad és ellátszik egész nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is. Eddig Jézus szavai. A végidő, a nagy porhintés és megtévesztés ideje lesz. Például a Jelenések könyvében a 13. fejezet, 13-as versében a sátánnak, az „(itt van egy szó, amit nem értettem)”, ő, ilyen ál, bibliai csodákat tesz. – Úgy, mint tüzet varázsol le a földre, mint egykor Illés valóban a Bibliában – csak azért, hogy megtévessze az embereket, és azt higgyék, hogy ő a Messiás, hogy ő az utolsó idők hírnöke, hogy ő a felkent. De nektek – mondja Jézus – nektek tudnotok kell azt, hogy az Emberfia megjelenése, hát az aztán egyáltalán nem ilyen lesz, hanem olyan, mint a villám, olyan, amit mindenki világosan lát majd. Nem itt lesz, vagy ott lesz látható, nem a pusztában lesz látható, vagy valami lakásban lesz látható, hanem mindenütt, eltéveszttethetetlenül, nyilvános, látható, és – ahogy mondtam – lesznek konkrét előjelei. Ám, a nem hívő emberek képtelenségnek látják, mégis, és tagadják Jézus második eljövetelét. Péter 2. levelének 3. fejezet 4-es, 5-ös verséből olvasom. Az utolsó napokban csúfolódók támadnak, akik ezt kérdezgetik, hol van az Ő eljövetelének ígérete, mert mióta az atyák elhunytak minden ugyanúgy maradt, amint a teremtés kezdetétől fogva volt. Mert rejtve marad előttük, – még mindig a Péter levél – és ők pedig szándékosan is megfeledkeznek róla, mindenről, ami Istennel kapcsolatos. Szándékosan is, hát, így beszél Jézus. De, amia legnagyobb tragédia ebben, ami az igazi nagy tragédia az az, hogy ez a nézet, hogy ugyan hol van az Ő eljövetele az Egyházba is beszüremkedett, és hat. Keresztény ember persze nem tagadhatja a második eljövetelt, hiszen bent van a hitvallásban, újra eljön dicsőségben ítélni élőket és holtakat. Tehát nem tagadhatja, de átértelmezni, átértelmezheti. Ezt mondják, a világ olyan erkölcsi magaslatra fejlődik, – fokról fokra – hogy mintegy belenő Isten országába, mintegy átalakul Isten országává. Sőt úgy fogalmaznak, és ezt le is írják komoly könyvekben, hogy nem Jézus Krisztus jön el hozzánk, hanem a világ jut el Ő hozzá. Hát, ugye, hogy a Biblia ezt kategorikusan tagadja? És éppen ellenkezőleg azt mondja, hogy a vég előtt minden szempontból, de főleg erkölcsi szempontból, és szellemi szempontból borzalmas állapotok lesznek, borzalmas állapotok. És ezt követi majd az Emberfia eljövetele, Ő jön el, és nem a világ Ő hozzá. Sőt, – eddig a Biblia – de egy interjúban XVI. Benedek pápánk is óvatos, de nagyon határozott kétségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a világ a jó felé menne. És, – ami nekem nagyon tetszik – hogy egy rendkívül egyszerű, nagyon frappáns érvvel támasztotta ezt alá. Azt mondja, jobbá fejlődni, az tud, aki, ami Isten felé halad, aki, vagy ami pedig nem halad Isten felé – mint ma a világ – az kizárt, hogy egyre jobbá legyen. Kizárt, és – ezt már én teszem hozzá – kizárt éppen ezért, hogy át fejlődjön valahogy magától Isten országává, hát ez abszurdum. Egyszóval, a bibliai próféciák, Benedek pápánk nyilatkozata, meg a saját személyes tapasztalataink – a józan paraszti ész alapján – na, ezek ugyanabba az irányba mutatnak, a világ erkölcsi, szellemi értelemben ma nem a jó felé megy. A második eljövetelt, és a véget olyan példátlan vallási, erkölcsi, szellemi válság előzi majd meg, – a próféciák szerint is – hogy a már idézett 2. Péter levél a 3. fejezet 10-es versétől kezdve, meg még egy csomó újszövetségi szakasz, az leírja, hogy milyen magas hitbeli, és morális szintet kell elérniük, mennyire fölkészülteknek, mennyire ébereknek kell lenniük azoknak, akik talpon akarnak maradni ebben a végső időben. Meg akarnak maradni Krisztus mellett, hogy ne inogjanak, hogy ellen tudjanak állni a hitetésnek, hogy elkülönüljenek a világ bűn özönétől. Hát ezt a szükséghelyzetet szem előtt tartva született kedves hallgatóim ez a sorozat, amelynek folytatására is várok mindenkit. Köszönöm szépen a figyelmüket.

Dicsértessék a Jézus Krisztus! 

Follow by Email