"Növeld bennünk a hitet!"

Alapige: Lk 17,5-6

"Az apostolok így szóltak az Úrhoz: "Növeld a hitünket!" Az Úr ezt válaszolta: "Ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és így szólnátok ehhez a vadfügefához: Szakadj ki gyökerestől, és gyökerezz meg a tengerben - az engedelmeskedne nektek."

Mindenekelőtt tegyünk a helyére egy-két apróságot Jézus hasonlatában, hogy aztán jól érthessük a kép mögötti tartalmat is, és a Lélek által Jézus szavainak üzenete is megérkezzen a szívünkhöz!

„Ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag…” Miért éppen mustármag?

A tanítványok nagyobb, több hitet kértek Jézustól, ezért ő azt valami apró dologhoz akarta hasonlítani, hogy rámutathasson: nem a nagysága a fontos. Hasonlíthatta volna pl. egy homokszemhez is. Csakhogy micsoda különbség van a kettő között! A homokszem élettelen. Bármit tehetsz vele, a homokszem mindig csak homokszem marad. A mustármagban viszont az élet ígérete van! Ha kikel és felnő, minden fánál nagyobb lesz. A magja apró, de amivé fejlődik, az óriási! Ilyen a hit titka is!

„Ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és így szólnátok a vadfügefához: Szakadj ki gyökerestől, és gyökerezz meg a tengerben – az engedelmeskedne nektek.”Miért éppen vadfügefa?

A vadfügefa (fekete eperfüge) abban különbözik a fügefától, hogy ezt nem az édes, ízletes gyümölcséért tartották, hanem épületfának használták. A vadfügefa lassú növekedésű, a gyökérzete rendkívül erős, és igen tömör, rugalmas, tartós faanyagot adott. Egy ilyen növény 500-600 évet élt, ezért is mély tisztelet övezte. A vadfügefa az életerő, a biztonság és tartósság szimbóluma volt. Egy ilyen fát lehetetlen átültetni. Ráparancsolni, hogy a tengerben gyökerezzen meg, az pedig totális képtelenség! Jézus pontosan ezt a képtelenséget akarja itt hangsúlyozni. A végletekig fokozza, hogy amiről itt szól, az maga a lehetetlenség!

A hasonlatot tehát így érthetjük: Ha csak kicsiny hited van is, de az valóban hit, akkor nincsen előtted semmi lehetetlen! „Minden lehetséges annak, aki hisz” – mondja Jézus a beteg fiú apjának az előbb hallott történetben Márk leírása szerint. A hit előtt semmi sem lehetetlen.

Hogyan érintenek bennünket Jézus szavai? Milyen állapotban találnak? Gondoljuk csak el, hogy is állunk mi az ilyen lehetetlen dolgokkal!

„Nincsen lehetetlen, csak tehetetlen” – szokták mondani. Szerintem ebben a mondásban van valami kegyetlen. Gyakran szidalomként hangzik, és aki ezt mondja, általában nagy mellénnyel beszél a gyengéről, aki képtelen megoldani a problémát. Pedig a tehetetlenséget átélni mindenkinek fájdalom! Rossz azt érezni, hogy valamihez már nincs annyi erőnk, pedig valaha nem okozott gondot; vagy lelkileg megroppanni egy teher alatt, kudarcot vallani egy feladatunkban, aminek egykor szép reményekkel vágtunk neki.

Jézus tanítványai is tehetetlenségükkel szembesültek az előbbi történetben. Látniuk kellett korlátaikat, hitük, erejük gyengeségét. Az apa segítséget kért tőlük, ők pedig kudarcot vallottak.

Teljesen megértjük őket, hogy ilyen kéréssel mennek Jézushoz: „Növeld a hitünket!”Gondolatban talán mind csatlakozunk hozzájuk, és mi is ezt kérjük: Növeld a hitünket, mert nem lehet állandóan kudarcok között, erőtlenségben élni.

„Növeld a hitünket!” – Erre a kérésre válaszol tehát Jézus az előbbi hasonlattal. Nézzük most már, hogy e kérés felől mit is jelentenek Jézus szavai!

„Ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag”, a lehetetlen is lehetséges volna nektek!

Figyeljünk a hangsúlyokra!

A tanítványok azt mondják: Növeld bennünk a hitet! Adj több hitet nekünk, erősebbet, nagyobbat!

Jézus viszont így felel: Nem nagy hit kell! Lehet az akár pici is, mint a magocska! Nem a mérete a fontos, nem a nagysága, ereje, hanem hogy élet legyen benne! Ahogyan az élet ígérete van a magocskában is. Nektek nem nagy hitre, hanem élő hitre van szükségetek!

Na de akkor kérdezzük csak tovább: Mi a helyzet azokkal a „vadfügefákkal”? A lehetetlenségekkel? Ha van élő hitünk, akkor mi bármit megtehetünk? Akkor zsonglőrködhetünk bármivel? Kiszakíthatjuk a hatalmas diófát, és átgyökereztethetjük a Balatonba? Azt mondhatjuk a Soós-hegynek, hogy menjen át Siófokra? Vagy esetleg felemelhetjük a szomszéd házát, ha útban van, és arrébb tehetjük? Mint a Csillagok háborújában az öreg Jedi, aki a mocsárba belesüppedt űrsiklót távolról kiemelte a „jedi-erejével”?

Nyilván nem. Ez nem hit volna, hanem varázslás.

A lehetetlenségeknek éppen maga a hit a szűrője! Ugyanis a hit által Isten cselekszik velünk, bennünk és általunk! Ettől élő a hitünk: nem „nagy” hanem „élő”! Isten akarata valósul meg a mi hitünkön keresztül! Isten az, aki előtt semmi sem lehetetlen – mi pedig ennek az erőnek lehetünk csatornájává!

Pál apostol egyik önvallomásában az apostolsága eredetéről ír (1Kor 15). Szavai azért is fontosak, mert nem származhat mástól az apostolság, csakis Krisztustól! Leírja, hogyan jelent meg a feltámadott Jézus az apostoloknak, és legvégül, mint egy torzszülöttnek, neki is (a damaszkuszi úton). Majd így folytatja: A legkisebb vagyok az apostolok között, de Isten kegyelme által vagyok, ami vagyok, és többet fáradoztam, mint azok együttvéve, de nem én, hanem Isten bennem levő kegyelme! Vagyis Ő tesz engem azzá, aki vagyok, Ő formál akarata szerint. Az Ő ereje ér célhoz az én hitemen keresztül. Az Ő igéje jut el emberekhez az én fáradozásomon, hitemen keresztül.

Olyan jó ezt kimondani önmagunkról, hiszen ez megvéd az önbecsapástól, indulatainktól; de az önmarcangolástól is! Hiszen a mi erőtlenségünkön át is erős marad! Szeretetével munkálkodik, képes emberi szíveket az evangélium előtt megnyitni, megtisztítani.

Élő a hitünk, mert Krisztusba van beoltva, mint a szőlővessző. Élő hit, mert Krisztus élteti, az Ő erejéből táplálkozik. Élő hit, mert nem önmaga erőlködéséből, hanem Krisztus erejéből termi az ő gyümölcseit.
Amikor ezt mondjuk: „Növeld a hitünket” – ilyen hitet kérjünk Jézustól!

Ha szuper erős hitünk lenne, bizonyára többen csodálnának bennünket, talán bámulnák, hogyan győzünk minden problémán. Jézus szolgálatában azonban nem erre van szükség. Kérjünk Tőle inkább élő hitet, amely Belőle táplálkozik, amely az Ő akaratát keresi!

Németh Péter