JERIKÓ MISSZIÓ

Kedves Testvérek! Örömmel küldjük nektek a felkészüléshez- pünkösdöt várva - ezt a filmet   http://gloria.tv/media/ 1ewJ8bBkSXr ezzel együtt: http://gloria.tv/?media= 143551&language=DGtkouwHWmP

Szemelvények műveiből Sienai Szent Katalin elhivatottnak érezte magát arra, hogy felrázza a válságban lévő egyházat és kötelességeire emlékeztesse a papságot, ahogy egy helyütt fogalmaz: „Isten előtt nincs utálatosabb, mint azok a virágok, amik az egyház misztikus testéből hajtanak ki, és édes illatok helyett bűnök rothadó szagát árasztják.” A kérdésre, mi az, ami elveszi tőlünk a világosságot, a gőgöt nevezi meg: „A halál fája ez, aminek gyökerei a gőgben vannak. A gőgből születik az önszeretet és az önszeretetből a gőg; mert amint az ember ilyen szeretettel szeret, eltelik önmagával és összes gyümölcsei halált szülnek, megfosztván a lelket a kegyelem életétől. És eszi ezeket a gyümölcsöket a saját akaratának ízlése szerint, azaz önként esik a halálos bűn vétkébe, amit az önszeretet érlel.”  "A szenvedésünk oka pedig gyakran az, hogy azt akarjuk, ami nem lehet a miénk: „Ha az akarat szereti a hírnevet, a gazdagságot, az élvezeteket és a jó állásokat vagy a testi egészséget

Négy hete ünnepeltük Jézus megváltói művét, és feltámadását.Megváltása által van élet bennünk. A húsvéti ünnepkör elején hangzott el Jézus felszólítása: "Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!" Évente ezernyolcszáz kilométert zarándokolunk imában a magyar nemzet lelki megújulásáért. De hogyan történik az elmozdulás a megtérés, megújulás irányába? " Amikor (a Szentlélek) eljön, meggyőzi a világot a bűnről" Jn 16,8 Az első lépés tehát a szembesülés a bűnnel. Azzal , hogy minden próbálkozásunk, hogy bűntelenné legyünk, hasztalan. Hogy minden emberi igyekezetünk, hogy az életünket mentesítsük a bűn szennyétől, eleve kudarcra van ítélve.Helyzetünk saját erőnkből reménytelen.  " némuljon el minden száj, és az egész világ vallja magát Isten előtt bűnösnek" Róm 3,19. A tovább lépés csak akkor lehetséges, ha eljutunk idáig- a szakadék szélére. Ha tudatosul bennünk: elveszettek vagyunk, Minden földi bálványunk, faragott istenségünk puszta szemét  ld

"Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem már a világ kezdete előtt." (Jn 17,24) Imádságból való ez a mondat. A hagyomány szerint Jézus könyörgése. A Fiú szava Atyjához magáról, de nem maga miatt. Közbenjáró imádság, igazi főpapi fohász ez, szavait ismételjük, el-eltűnődünk rajta, és szívünk mélyén hálásak vagyunk az értünk kimondott látásért. Kik azok, akiket az Atya a Fiúnak adott? Azok, akiket tanítványául elhívott, vagy azok, akik személyes megszólítás nélkül is, érzékennyé tett szívvel és lélekkel eredtek nyomába, szemtanúivá válva csodáknak és botrányoknak? Azok, akik ezt magukról vallják, vagy azok, akikről mások mondják: ez az ember Jézushoz tartozik, az ő tanítványa? Elegendő azt tudnunk, hogy voltak és vannak olyanok, akiket Jézus mint neki adottakat tart számon. Ők az övéi, de nem a birtoklás értelmében. Jézus nem "féltékenyen szerető"

Hadd osszam meg Veletek ezen a gyönyörű napsugaras vasárnapon Ferenc pápánk  felemelő sorait, mely annak is élmény lehet, aki már százszor olvasta: "Meghívok minden keresztényt-éljen bárhol és bármilyen helyzetben-hogy még ma újítsa meg személyes találkozását Jézus Krisztussal, vagy legalábbis döntsön úgy: engedi, hogy ő találkozzon vele, hogy mindennap szünet nélkül keresi őt."...Aki kockáztat, azt az Úr nem csapja be, és ha valaki csak egy apró lépést tesz is Jézus felé, felfedezi, hogy ő már tárt karokkal várja érkezését. Itt a perc, hogy azt mondjuk Jézus Krisztusnak: Uram, hagytam rászedni magam, ezerféleképpen menekültem szereteted elől, de most újra itt vagyok, hogy megújítsam szövetségemet veled. Szükségem van rád. Fogadj vissza, Uram, fogadj ismét megváltó karjaidba." Milyen jó visszatérni hozzá, amikor eltévedünk.!  Újra hangsúlyozom: Isten sohasem fárad bele a megbocsátásba-mi fáradunk bele abba, hogy kérjük az ő irgalmasságát. Alleluja! Dicsőség Neked, irg

 Az Egyház útja kétségkívül az emberi szíveken át vezet, mert  ez az a rejtett hely, ahol bensőségesen találkozhatunk a Szentlélekkel , a rejtőző Istennel. Itt válik a Szentlélek „örök életre szökellő forrássá”. Ide jön el –  Krisztus ígérete szerint –  mint az igazság Lelke, mint Vigasztaló. Itt  vigasztalónk, közbenjárónk és oltalmazónk  Raneiro–  főként amikor az ember vagy az emberiség családja annak a vádlónak kárhoztató ítélete előtt áll, aki –  a Jelenések könyve szerint –  „éjjel-nappal vádolja testvéreinket Istenünk színe előtt”. A Szentlélek az ember szívében állandóan  őrzi a reményt , valamennyi emberi teremtmény reményét, de főként azokét, „akik bensejükben hordozzák a Lélek csíráit” és „testük megváltására várnak”. A Szentlélek, aki misztikus isteni közösségben van az emberek Megváltójával, megszakítás nélkül folytatja Krisztus művét.  A mi ugyancsak nehéz korunk különösen igényli az imát.   A Szentlélek az az ajándék, aki  az imádsággal együtt jön az ember szívébe .

T ényleg olyan rossz az életünk? Böjte Csaba gondolatai szembesítenek azzal, hogy mennyire jó dolgunk is van igazából…   Igen, folyamatos félrevert harangok mellett nem lehet családot alapítani, munkát vállalni, gyereket szülni. Abba kellene hagyjuk az állandó pánikolást, nyafogást, siránkozást és merjük kimondani a gyerekeink, fiataljaink előtt, hogy ennyi cipőnk, ruhánk soha nem volt, és őseinknek sem volt az elmúlt ezer év alatt, és azt is mondjuk el, hogy ilyen mennyiségű élelmiszer, információ, luxuscikk soha nem volt még a Kárpát-medencében. Nehéz a magyar ember sorsa? Igen, vagy 10-20 kilóval átlagban valóban nehezebb a kelleténél, és ezért kell fogyókúrázzunk. Ennyi kövér ember, megműveletlen föld, leszüreteletlen almafa, megkapálatlan szőlőtőke soha nem volt itt a Kárpát-medencében! Egy kedves vállalkozó itt Székelyföldön 15 év alatt egy kis csodát teremtett, van neki panziója, sípályája és főleg sok-sok vendége. Egy nap felhívott szomorúan, hogy nagyra nőtt fia össze

A gyülekezetben emberi mérték szerint minden a legnagyobb rendben zajlik. Az intézményekben jól mennek a dolgok. Az idősek otthona telt házzal üzemel, és sokan vannak a várólistán. Az óvodát bővíteni kell, hogy újabb csoport indulhasson be a meglévő három csoporton kívül. A templom és a gyülekezeti ház az elmúlt években önerőből lett felújítva. A parókia pedig egy sikeres energetikai pályázatnak köszönhetően a legmodernebb 21. századi környezetvédelmi elveknek is megfelel. A lelkész és a gyülekezet vezetése becsülettel végzi a dolgát, ami látszik a város lakói számára is. Épül a gyülekezet lelkileg, és anyagilag is stabil lábakon áll - a környék gyülekezeteinek elismerését is kivívja ezzel.  Egy nap azonban a presbitérium és a lelkész egy üzenetet kapnak az Úrtól: "Tudok cselekedeteidről, fáradozásodról és állhatatosságodról, de az a panaszom ellened, hogy nincs már meg benned az első szeretet..." A Jelenések könyvének ez a szakasza az efezusi gyülekezetnek íródott. Az efezus

Elindultunk. Ugyan még csak az előkészületekkel. de lélekben már úton érezzük magunkat. Csak hála lehet a szívünkben, mert a tornyosuló nehézségekkel, a köröskörül megmutatkozó értetlenséggel, gyanakvással, az anyagi ellehetetlenülés fenyegető rémével szemben Isten valóban sasszárnyakon hordozott minket. Elküldött titeket, akik erőt öntöttetek belénk, és akikkel együtt vívtunk imaharcot  nemzetünkért Elmondtam, leírtsam már, de bizonyára ti is megtapasztaltátok, hogy minél valóságosabban megéljük, megvalljuk a saját gyengeségünket, gyarlóságunkat, annál nagyobb erővel nyilvánul meg Isten gondoskodó szeretete. És ez pecsét is volt arra a buzdításra, amit Tőle hallottunk, hogy nem értettük félre, valóban várja tőlünk ezt az engesztelést, hogy áldás szóljon káromkodás helyett, életigenlés és áldozatvállalás az abortusz helyett, egymás meghallgatása és a közös értékek keresése a rágalom és gyűlölet helyett, Isten tudja, és azt akarja, hogy mi is elhiggyük, hogy lehetséges  a megújulás.

Egy temetés után megkeresett az özvegyen maradt asszony, és a következőket mondta: "Valamit szeretnék még elmondani Önnek, bár nagyon nehéz róla beszélni. Tudja, a férjem súlyos beteg volt, és menthetetlen volt már az állapota. Korábban sokat járt templomba, a halálos ágyán mégis többször elmondta: Drágám, nagyon félek az Istentől!"  Az utóbbi mondatot nagyon sokan el tudnák mondani, ha egy pillanatra arra gondolnának, hogy majd meg kell állniuk a teremtő Isten előtt. Ez viszont nem az a félelem, amit a Biblia istenfélelemnek nevez. Az ilyen félelem csak az elrontott életünkhöz való ragaszkodásunk eredménye, az Isten elől való menekülésünk visszajelzése bennünk. Félelem attól, hogy nem tudunk elszámolni az életünkkel, és nem tudunk eleget tenni Isten elvárásának. Sokan ezért tagadják az ő létét. Sajnos olykor mi is menekülünk előle, de érezzük, hogy nincs menekvés. Életünk legrettenetesebb érzése - félni Istentől. Az igaz istenfélelem valami egészen más. Először találkozni

Hosszú évek óta már, hogy augusztusban megrendezésre kerül a Sziget fesztivál. Majd´ négyszázezren fordulnak meg egy hét alatt a gigantikus rendezvényen, amelynek egyik mottója így hangzik: a szabadság szigete (island of freedom). A résztvevő fiatalok számára ennél nincs is vonzóbb reklám - nemhiába, ravaszak a szervezők. Egy hely, ahol szabadon lehet alkoholizálni, drogozni, bárkivel egyéjszakás kalandba keveredni, őrjöngeni a szinte pokolian dübörgő koncerteken. Ez lenne a szabadság? Egy szigeten, igen drága belépő fejében sodródni a mérhetetlenül kicsapongó tömeggel, kábult állapotban...? Ez inkább rabság. A káros szenvedélyek rabsága. Amibe ha belekóstol egy kiforratlan személyiségű fiatal, hosszú időre nem tud tőle szabadulni. A sátán fogságába kerül.  A Krisztusban szabaddá vált ember nem vágyakozik ilyen életre. Aki megérti az ő váltságművét, és egyben felismeri a sátán erejét és a vele szembeni tehetetlenségét, az a Krisztus által felajánlott szabadság után fog vágyódni. De

"Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alattiaké..." (Fil 2,9-10) A Bibliában számos helyen olvashatunk arról, hogy valaki nevet kap. Az már ritkábban fordul elő, hogy ez a név közvetlenül Istentől származik. Jézus neve viszont ilyen. Nem kell ezen meglepődnünk, hiszen azt valljuk, hogy Jézus Isten Fia, így minden joga megvolt ahhoz, hogy kiválassza a hozzá illő nevet. Az angyal utasítására szülei a Jézus nevet adták gyermeküknek. Jézus neve szabadítót jelent, ami összefoglalja mindazt, amit róla mindenképpen tudnunk kell. Ő az, akire az egész emberiség várt, mióta elfordult az Istentől. Ő az, aki betöltötte a Messiásról szóló ószövetségi próféciákat. Elhozta a szabadulást a vakoknak, a bénáknak, az elesetteknek és mindenkinek, aki úgy érezte, nem lehet teljes az élete. Jézus visszahozta a reményt egy új, értelmes életre. Egykor

Április 16. "Útra kelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened." (Lk 15,18) Itt az ideje, hogy hazainduljunk! Fantasztikus módon tanítgatja az Úr az övéit. Magához térít, új szívet ad, szolgálatba állít, célt tűz ki elénk, és a bejárandó úthoz is minden segítséget megad. Csak őrá kell figyelnünk. Még el is enged, ha "szabadulni" akarunk. Közben mégis addig tisztít, addig farag, amíg használható eszközei nem leszünk azon a helyen, ahova bennünket állított. A családban, a munkahelyen, a gyülekezetben, az életben. Csak meg ne feledkezzünk a célról és az útról.  Vajon mennyi idő kell egy hívő ember életében, mire eljut odáig, hogy elfogadja a célt, amelyet az Úr tűz ki elé: hazafelé? Menyi idő kell, míg föladja saját céljait, a saját elképzeléseit arról, hogy ő hogyan lehet boldog, "áldott", hogyan segíthetné meg őt a "Jóisten", vagy adhatna neki szerencsét? Vagy lehet végre önmaga? Menyi idő kell ahhoz,

„Kelj föl, ragyogj föl, mert elérkezett világosságod, és az Úr dicsősége felragyogott fölötted! Mert még sötétség borítja a földet, és homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az Úr, és dicsősége megnyilvánul  rajtad.” Iz 60,1-2 2014-ben Isten indításának engedelmeskedve  végigjártuk Magyarország határait, hogy imádsággal takarjuk be nemzetünket, népünket.  Ahogyan Isten szent és örökkévaló.(Jer 10,10), úgy szent Igéje is örökkévaló és  mai is időszerű: Istennek csodálatos terve van a magyar nemzettel, melyet ezen Igékkel írt a szívünkbe: „Szentelődjetek meg holnapra, mert az Úr csodát tesz körötökben” Józs 3,5 Utunkban állnak súlyos bűneink, a magzatgyilkosságok százezrei, az erkölcsi eltévelyedések, a családok szétrombolása,  a bálványimádás a pénz és az okkultizmus területén, a káromló és trágár beszéd, hűtlenségeink, szeretetlenségeink, hazugságaink, s főképp a viszály, ellenségeskedés egymás ellen.  Látnunk kell azonban, hogy milyen sok talentumot k

"Ha tehát Krisztussal feltámadtatok, keressétek, ami fönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján.  2 Ami ott fönn van, arra legyen gondotok, ne a földiekre... Öljétek meg tagjaitokban azt, ami földies: az erkölcstelenséget, a tisztátalanságot, az érzéki vágyakat, a bűnös kívánságokat és a kapzsiságot, ami nem más, mint bálványimádás... Vessétek le a régi embert szokásaival együtt,  10 és öltsétek föl az újat, aki állandóan megújul Teremtőjének képmására a teljes megismerésig... szeressétek egymást, mert ez a tökéletesség köteléke.  15 S Krisztus békéje töltse be szíveteket, hiszen erre vagytok hivatva,.. Akár mondtok, akár tesztek valamit, tegyetek mindent Urunk Jézus nevében, így adjatok hálát általa Istennek, az Atyának." Hajrá, előre  az életszentség útján!

1285. Életemet gyengéd és szerető  oltalmadba vetted. Jobban vigyázol rám, mint ahogy fel tudom fogni. Csak akkor fogom jóságod teljességét   megérteni, ha majd lehull a lepel. Azt szeretném, ha egész életem egyetlen hálaadás lenne Részedre, Istenem. 1286. Köszönöm, Istenem, minden kegyelmedet,           Melyekkel szüntelenül elhalmozol.           Előttem mint a nap sugarai fénylenek,           Általuk vezetsz biztos utakon.          Köszönöm, Istenem, hogy megteremtettél,          Hogy létrehívtál a semmiből.          Rám isteni pecsétet helyeztél          Tiszta szeretetből...          Köszönöm, Jézusom, a Szentáldozást,          Melyben önmagad adod nekünk.          Érzem, keblemben a Te Szíved hangja e dobogás,          Isteni életed bennem -Általad teljesül. Legédesebb Jézus! Gyújtsd lángra szeretetemet irántad! Formálj magadhoz hasonlóvá,isteníts meg, hogy cselekedeteim kedvesek legyenek előtted! Tegye ezt meg velem a napi Szentáldozás! Ó, hogy szeretnék egészen

Pál az egész Római levélben azt fejti ki, hogyan békülhet meg az ember Istennel. Mert a békétlenség az ember legfőbb jellemzője. Ez abban nyilvánul meg, hogy Istent elhagyja, a teremtett világ dolgait teszi élete középpontjává, mások hibáival van elfoglalva, s végül önmagát kezdi el vádolni, kárhoztatni elhibázott életéért, s fájdalmasan kiált fel, mint Pál: "Én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből a halálra ítélt testből?" Egy nyolcvan év körüli férfi azzal kereste meg a lelkészét, hogy ő úgy gondolta, minél idősebb lesz, annál inkább rátalál a lelki békére. Ezzel szemben azt tapasztalja, hogy egyre feszültebb, nyugtalanabb. Nem tud aludni, s a múlt rossz emlékei újra és újra visszatérnek. - Mi fáj neked a legjobban? - hangzott felé a kérdés. - Az, hogy Istenért vállaltam mindent, konferenciák, evangélizációk, megtérés... S után a ´56-os események, koncepciós perek, börtön, kínzások... Hát hiábavaló volt minden? A börtönben a kutya sem törődött velem. - El tudom képzelni

https://youtu.be/jTU-MwzZWhY? list=PL81B57BF920786A8F

IMA A HAZ ÁÉRT Én Uram, Istenem, vigyázz ránk! Ne hagyjad elveszni a Hazát! Sírva kér két szemünk, Irgalmazz minekünk! Emeld fel magadhoz Nemzetünk! Szeretet fénye ég bennünk! Mig élünk hiszünk és remélünk! Vigyázz ránk, nyújtsd kezed, Oltalmazd népedet Az õsi Magyar Nemzetet! Szûzanyánk szeplõtlen Mária, Hozzád száll sok magyar sóhaja, Kérd értünk Fiadat, Megváltó Urunkat, Védje s õrizze Országunkat! Mig igaz magyar él a földön, NEM HAGYJUK,HOGY A ROSSZ LEGYÕZZÖN! Bármi volt, bármi lesz, A magyar magyar lesz, Így éled újjá a Nemzet! a Szent Margit Gimnázium diákjai Budapest, 2002.április.13 Kossuth tér  

2015. március 24. kedd 12:00 A kármelita rend megújítójának írásaiból, mondásaiból válogattunk. Ezekből nyújtunk át egy virágcsokornyit a szent születésének 500. évfordulójára készülve. „Nem akarok arról beszélni, hogy mi mindent érhettek el imával; csupán arra kérlek, hogy ne akarjátok imátokkal az egész világot föllendíteni, hanem fordítsátok azt azok javára, akikkel együtt éltek. Így azután nagyon helyesen cselekesztek, mert e személyekkel szemben vagytok leginkább lekötelezve. Vagy azt hiszitek talán, hogy az olyan csekélység volna, ha az alázatosság, az önmegtagadás, a szolgálatkészség, a nagy testvéri szeretet és az Úrhoz való ragaszkodás, amelyet a többiek látnak, úgy hatna rájuk, mint a gyújtó tűz, és lángra lobbantaná valamennyit, ha a többi erényetek is folyton újra és újra erényekre sarkallná őket?” Forrás Avilai Szent Teréz:  A belső várkastély , Szent István Társulat, 1979.

"Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa." (Lk 18,16) Én gyerek akarok maradni... Egy nyári gyermektáborban történt. Néhány gyermek egy felnőttel együtt messze leszakadt a csoporttól a hegyi túrán. Amikor észlelték a bajt, már hiába kiabáltak teljes hangerővel, az elöl menők messze voltak. Korábban még senki sem járt ezen az útvonalon. A csoport végét ügyelő felnőtt is alig bírta leplezni kétségbeesését. Ekkor az egyik gyermek természetes módon ezt mondta: Imádkozzunk, és a mennyei Atya majd hazasegít minket. Sokan életükben talán először érezték meg, az imádságuknak most nagy tétje van. És nem volt hiábavaló a könyörgés. Hamarosan kiáltást hallottak. Őket kereste egy tapasztalt túravezető. A gyermekien őszinte imádságnak hamar meglett az eredménye, a szívek pedig megteltek hálával. A gyermekeiket Jézushoz vezető szülők jól tudták, hová és kihez érdemes vinni gyer

Ezekiel prófáta által üzeni Isten:/ "Akkor egyetlen szívet adok nekik és új lelket: kitépem testükből a kőszívet, és hússzívet adok nekik,  20 hogy törvényeim szerint éljenek" Ez 11,19 Jézus megtört szívet kér tőlünk . Érző hússzivet, mely nem hájas a gőgtől, nem kérges a megszokástól. Boldogemlékű Beöthy Tamás jezsuita atya mondása volt: a "keep smiling"  nem keresztény tulajdonság. A keresztény ember mosolya nem álarc. Az öröm a szívünkből tör fel, forrása Krisztus, hordozója a Szentlélek. Jézus megtört szívet kér, mely tud sírni a saját bűnein, együtt tud sírni másokkal, öröme istengyermekségéből fakad. "Az evangélium öröme betölti azok szívét és életét, akik találkoznak Jézussal. Jézus Krisztussal mindig megszül etik és újjászületik az öröm." Ferenc pápa: Evangelii Gaudium 1. pont "senki sincs kizárva abból az örömből, melyet az Úr hozott" IV. Pál pápa:Gaudete in Domino apostoli buzdítás Az Egyház az öröm közössége (kellene, hogy legyen